Moha vegetáriánus és vegán honlapja

Szakemberek véleménye

32 éve gyűlnek a tapasztalataim a Vegán táplálkozás orvosi alkalmazásával kapcsolatban. Látom betegeimen ennek jótékony hatását és tudom azt, hogy a jövő orvosi eszköztárából nem hagyható ki. Mind a prevenció mind pedig a terápia egyik legfontosabb eleme a krónikus betegségek gyógykezelésénél.

Meggyőződésem, hogy a jelen korunk népegészségügyi problémáinak az egyik legfőbb gyógytényezője lehet az ha a vegetáriusság terjed a világban. Ma az emberek többsége húsevő, ugyanakkor egyre többen vannak akik egészségügyi okokból vállnak vegetáriussá.

Dr.Tamasi József a belgyógyászat és társadalomorvostan szakorvosa, természetes gyógymódok szakértője.

Bővebb információ itt: www.tamasidr.hu
Bejelentkezés: +36-20-361-9530, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dr. Tamasi József előadása a XIX. Vegetáriánus Fesztiválon, 2015. augusztus 30-án hangzott el.

Az amerikai orvosi kamara 2017-ben állást foglalt a feldolgozott húsok száműzéséről és helyettük növényi táplálékok kínálásáról a kórházakban és egészségügyi intézményekben. Ezt a tényt megragadva két ausztrál orvos elhatározta, hogy saját országuk gyógyítói gyakorlatába is átültetik az irányvonalat.

Az Ausztrál Orvosszövetség, mely az állam legbefolyásosabb egészségügyi szervezete, kétoldalas közleményt publikált a feldolgozott hústermékek egészségre gyakorolt káros hatásáról. A szerző egy orvosházaspár, a gyermekorvos Heleen, és férje, a szülész-nőgyógyász Alphonse Roex, a dél-ausztráliai Adelaide államból. A házaspár hét évvel ezelőtt ismerkedett meg a növényi étrenddel, és elkezdték kutatni a tudományos hátterét. Ennek kapcsán meggyőződtek róla, hogy a teljes értékű növényi étrend a lehető legjobb választás az emberek egészségének megőrzéséhez, és ezt számtalan vizsgálat alátámasztja. Ők maguk is rengeteg tanulmányt olvastak a táplálkozás és az egészség összefüggéseiről. Ezek mindegyike hitelesen igazolja, hogy a teljes értékű növényi táplálkozás hozzájárul az élettartam növekedéséhez, és csökkenti olyan a krónikus betegségek kockázatát, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a kettes típusú diabétesz és egyes daganat-fajták.

Az orvosházaspár törekvése, hogy ezeket a nyilvánvalóan életmentő táplálkozástudományi tényeket egyre ismertebbé tegyék. Helen arra törekszik, hogy a változás mielőbb bekövetkezzen jó néhány téren: terjedjen a lakosság körében, és jelenjen meg az orvosképzésben is, mert a megfelelő táplálkozástudományi ismeretek jelenleg sajnos még nem képezik részét az orvosi diploma megszerzésének.

Bár az Ausztrál Orvosszövetség még nem adott ki egyértelmű nyilatkozatot a helyes táplálkozási irányról, az viszont tény, hogy az elhízás kezelésével kapcsolatban kimondják, hogy a leginkább egészséges táplálékok, a zöldségek és gyümölcsök vásárlását az államnak támogatnia kéne.

Dr. Heleen és Alphonse Roex tudományos cikkének hatására ausztrál orvosok ezreinek számára egyértelművé válik, hogy mely táplálékokat kell mindenképp törölni az étrendből. Az orvosházaspár szilárd meggyőződése, hogy az egészségügyi szervezetek összefogásával a növényi étrend alkalmazása nem csak az ausztrál orvosok körében, de szerte a világon, orvosi és kormányzati szinten is elterjed.


Dr. Heleen és Alphonse Roex 
Photo: Australian Medical Association magazine

Forrás:

Az Egyesült Királyság legnagyobb, táplálkozással és étrenddel foglalkozó szervezete, a Brit Táplálkozástudományi Szövetség a vezérigazgatójuk által aláírt dokumentumban kijelenti, hogy a helyesen összeállított növényi étrend minden életszakaszban támogatja az emberek egészségét.

A Szövetség 1936-ban alakult, Nagy-Britannia és Észak-Írország dietetikusainak szakmai szervezeteként. Több, mint 9000 taggal működik és így a legnagyobb nemzeti táplálkozástani szövetséggé vált. A Vegán Egyesülettel egyetértésben megújították nyilatkozatukat, melyben megállapítják, hogy a teljes értékű növényi étrend gyermekek és felnőttek számára egyaránt kedvező hatású, beleértve a várandósság és a szoptatás időszakát is. Ez a nyilatkozat tovább erősíti a Táplálkozástudományi Szövetség és a Vegán Egyesület együttműködését, és megerősíti a korábban, 2014-ben létrejött nyilatkozatot a vegán étrend létjogosultságáról.

A két szervezet közös célja, hogy hiteles információkkal szolgáljon mindazoknak, akik növényi alapú étrendre szeretnének áttérni. A Vegán Egyesület dietetikusa, Heather Russel megerősíti, hogy szervezetük világszerte elismert, és a weboldalukon található információk tudományosan megalapozottak, így bárki bizalommal támaszkodhat rájuk. A Brit Táplálkozástudományi Szövetség pedig az egyik leghatalmasabb információs bázissal rendelkezik, melyet a dietetikusok munkájuk során hasznosítanak. A Vegán Egyesület önmagát nem csupán a vegán életmód szervezetének tekinti, de a táplálkozási ajánlások terén is jelentős szerepet vállal. „Szeretnénk megerősíteni a vegánokat abban, hogy étrendjük az egészségüket is támogatja, valamint segítjük a dietetikusokat, hogy munkájuk során magabiztosan terjesszék a vegán étrendi javaslatokat.”

Andy Burman, a brit szövetség vezérigazgatója örömmel jelenti ki, hogy a nyilatkozatuk megerősítése után is szoros együttműködésben kívánnak dolgozni a Vegán Egyesülettel. „Fontos, hogy a növényi étrendet választó emberek megbízható forrásból származó, hiteles információkat kapjanak és biztosak legyenek benne, hogy ezt megkapják a dietetikusoktól. A két szervezet közös munkája ezt a célt tartja szem előtt.” Az együttműködő szervezetek tudományos alapokon nyugvó javaslatokat adnak a vegán étrendről tagjaiknak, a lakosságnak, és az egészségügyi szakembereknek is.

 

Forrás:

A cikk összefoglalója

A Táplálkozási és Dietetikai Akadémia (2016 decemberi) álláspontja szerint a helyesen megtervezett vegetáriánus, és köztük vegán étrendek egészségesek, táplálkozási szempontból megfelelők, és egészségügyi előnyöket nyújthatnak bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében. Ezek az étrendek az életciklus minden szakaszában megfelelők, beleértve a terhességet, szoptatást, csecsemőkort, gyermekkort, kamaszkort, késői felnőttkort, valamint sportolók számára is megfelelők. A növényi alapú étrendek környezeti szempontból az állati termékekben gazdag étrendeknél jobban fenntarthatók, mivel kevesebb természeti erőforrást használnak, és sokkal kevesebb környezetkárosodással járnak. Vegetáriánusok és vegánok esetében kisebb a kockázata bizonyos egészségi állapotoknak, köztük az ischemiás szívbetegségnek, 2. típusú cukorbetegségnek, magas vérnyomásnak, a rák bizonyos típusainak, és az elhízásnak. A vegetáriánus és vegán étrendekre jellemző a telített zsírok kismértékű fogyasztása, és a rostban és bioaktív növényi anyagokban gazdag zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, szójatermékek, diófélék és magvak nagymértékű fogyasztása; ez alacsonyabb teljes és LDL-kötött koleszterin szintet, és egyenletesebb vércukorszintet eredményez. E tényezők hozzájárulnak a krónikus betegség csökkenéséhez. A vegánoknak szükségük van megbízható B12 vitamin forrásra, például ezzel dúsított élelmiszerre vagy táplálék kiegészítőre.

 

Forrás:

A cikk szerzője: Preyer György - veganlettem.hu
Lektorálta: Szabó Zoltán - a tanulmány témájának ötletgazdája és első szerzője
dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember,
jelenleg a Pécsi Tudományegyetem szakoktatója,
valamint annak doktori képzésének résztvevője

 

A Pécsi Tudományegyetemen készült egy tanulmány, mely 42 forrást felhasználva, tudományos alapokra helyezve méltatja a növényi alapú étrendet.

2016. november 19-én jelent meg Magyarország első tudományos minőségű közleménye növényi alapú étrend (Plant-based diet) témában. Születtek már cikkek magyar nyelven, de hivatalosan egyik sem tekinthető tudományos minőségűnek. Ennek fokmérője (sok más szempont mellett), hogy az adott folyóirat, amiben egy közleményt közölnek rendelkezik e impact faktorral. Jelenleg ez az első magyar nyelvű tanulmány a témában, amelyről ezt elmondhatjuk, hogy a válasz: igen! A cikk az Orvosi Hetilap hasábjain jelent meg, amely azért is különösen hangsúlyos, mert a legfontosabb döntéshozók a táplálkozási ajánlások tekintetében még mindig az orvosok, így ez az írás elsősorban nekik szól. Eme cikk a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetében készült. Témája a növényi alapú étrend, mint elsődleges megelőző étrend bemutatása, valamint az azzal kapcsolatos fehérje, vitamin és ásványi anyag hiányt érintő téveszmék és releváns tények bemutatása, mindezt tisztán egészségügyi és tudományos oldalról megközelítve. Szabó Zoltán, a cikk témájának ötletgazdája és első szerzője három éve vegetáriánus, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem szakoktatója, valamint annak doktori képzésének résztvevője, és akit tanulmányai, kutatásai során felmerült tudományos adatok győztek meg elsődlegesen az életmód váltás fontosságáról.

 

A növényi alapú étrendről

Szabó Zoltán ■ Erdélyi Attila ■ Gubicskóné Kisbenedek Andrea dr.
Ungár Tamás Lászlóné Polyák Éva dr. ■ Szekeresné Szabó Szilvia dr.
Kovács Réka Erika ■ Raposa László Bence ■ Figler Mária dr.

Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet, Pécs
A szerzők cikküket a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója tiszteletére közlik.

 

A tanulmány összefoglalója:

Növényi alapú étrend bevezetés

Első körben egy rövidebb történelmi áttekintést ad a tanulmány a növényi alapú étrend múltjáról, valamint megvilágít egy kutatási területet, mely azon a ma is szóbeszédben forgó hibás feltevésekhez vezet, ami a növényi alapú étrendet egészségtelennek aposztrofálja. A következő, szó szerinti tanulmányból vett idézet egészen precízen mutatja be, hogy milyen káros lehet hosszútávon egy tudományosnak vélt kijelentés, mely általánosítva összegez és nem vesz figyelembe egyértelműnek tűnő, a végső megállapítás témáját gyökeresen meghatározó tulajdonságokat.

“A szegényebb (első sorban harmadik világbeli) országokban hosszú követéses vizsgálatokat végezve azt tapasztalták, hogy ott a hús és más állati eredetű táplálékok fogyasztása nem megfelelő mennyiségű, így a kutatók azt a megállapítást szűrték le, hogy a nagyfokú alultápláltság az állati eredetű élelmiszerek korlátozott fogyasztásának a következménye. A tévesen levont következtetéseket a mai napig helytelenül magyarázzák az orvosok és a laikusok egyaránt.”

Ebben az esetben teljesen egyértelmű tulajdonság, hogy nem kifejezetten fehérje vagy egyéb tápanyagok hiányától szenvednek a kutatás alanyai. Nagyfokú alultápláltságuk a kiegyensúlyozott tápanyagszintekkel bíró és főleg változatos étrend hiányából fakad. Ebből adódóan kijelenthető, hogy az egyoldalú és az eredményeket befolyásoló szempontok figyelmen kívül hagyásával meghozott végkövetkeztetés képes kártékonyan befolyásolni még évekkel később is a megítélését a növényi étrendnek.

A tanulmány röviden említést tesz a növényi étrend és a vegetarianizmus fajtáiról, valamint azokról a motivációs impulzusokról, amelyek eme irányba terelik a növényi étrendre voksolók többségét. Nagyon fontos kijelentés a következő:

“A tudományosan megalapozott növényi alapú étrend hatásai visszakereshető eredményeken alapulnak. Ez megkülönbözteti a legtöbb divatdiétától, illetve az előbb említett vallási alapú táplálkozási gyakorlatoktól. Így a szakemberek által is széles körben elfogadható. Ennek bizonyítéka, hogy neves kutatók nyilatkoztak a növényi eredetű étrend hatékonyságáról mind primer, mind szekunder prevencióban.”

Ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy bizonyos betegségek megelőzésében, a korai stádiumban diagnosztizált egyes betegségek kezelésében alkalmazzák, valamint bizonyos betegségek súlyosbodását gátolja és a szenvedő gyógyulását segíti elő a növényi alapú étrend.

Növényi alapú étrend tápanyagszinten

A tanulmány megállapítja továbbá, hogy a növényi étrend alapanyagai nagy mennyiségben tartalmaznak olyan további élettanilag fontos tápanyagokat mint a fitonutriensek, amelyeket főleg nyers, hőkezeletlen vagy kevésbé hőkezelt állapotban tart meg az étel. “A hagyományos tápanyagoktól – fehérje, zsír, szénhidrát, vitaminok, ásványi anyagok – eltérően ezek a növényi alkotóelemek nem a hagyományos értelemben véve „szükségszerűek” az emberi szervezet számára.” Emellett, ugyan a tanulmány nem említi, de itt kiegészíteném a növényi étrend magas rosttartalmát, amely többek kötött az emésztést és az egészséges bélmozgást segíti elő, valamint, amelytől szinte teljesen mentes minden állati eredetű táplálék.

A tanulmány szerint a növényi alapú étrend egy napra vonatkozó általános ajánlása a következők szerint alakul: zöldségek tetszés szerint törekedve a változatosságra; gyümölcsök napi 1-2 bögrényi a változatosságra törekedve; teljes kiőrlésű gabonák vagy gabona alapú köretek napi 2-3 bögre vagy napi 6-11 szelet; hüvelyes növények napi 1 bögre; leveles zöldségek 2-3 bögre nyers formában, vagy 4-6 bögre főtt formában; olajos magvak (dió, mandula, pisztácia stb.) 30-55g; magvak (chia, kendermag, lenmag) 1-3 evőkanál; Növényi tejek 2-3 bögre; friss fűszernövények tetszés szerint. Fontos tudnunk, hogy ez nem minimális, hanem optimális ajánlás. (Forrás: Hever, J.: Plant-based diets: A physician’s guide. Perm. J., 2016, 20(3), 93–101.)

A fehérjék tekintetében

Fehérje bevitellel kapcsolatos tévhit a laikusok körében, hogy a tisztán növényi étrend elégtelen fehérjetartalma, – azaz, ha valaki mellőzi az állati fehérjék fogyasztását – “kóros fehérjehiányt” (ilyen a kwashior-kór és marasmus, melyek lényegében csak a harmadik világban ismert betegségek és a krónikus éhezéssel és tápanyaghiánnyal kapcsolódnak össze) és látványos izomfogyást eredményez majd. Ezt ugyan már számos külföldi tudományos kutatás is megcáfolta, de most végre magyarul is olvashatunk erről a tanulmányban. Pár érdekesség:

“A fehérjéket aminosavak építik fel, amelyek közül a legtöbb szakirodalom jelenleg kilencet tekint esszenciálisnak humán vonatkozásban. Valójában az emberi szervezet csupán két aminosavat nem képes önmaga szintetizálni (treonin, lizin).”

A treonin és lizin esszenciális aminosavakon kívül, minden más esszenciális aminosavat képes a szervezet szintetizálni bizonyos biokémiai folyamatok útján, ha a táplálkozással elegendő energiát biztosítunk számára. Tehát egyéb aminosavláncokból, esszenciális és nem esszenciálisokból egyaránt képes előállítani a számára éppen fontos fehérjeláncot. Ugyanakkor eme természetes működés egyik fontos alapja növényi alapú étrend esetén a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás folyamatos fenntartása.

A tanulmány egy 2007-es FAO/WHO/UNU riport alapján összegzi továbbá a szervezet aminosav szükségletét, láncokra bontva. Ez a hivatalos WHO állásfoglalás tartalmazza továbbá, hogy a felnőtt ember minimális protein szükséglete 0,83 g testsúlykilogrammonként. Az alábbi adatokat egészíteném ki azzal a tanulmányban olvasható információval, miszerint a szervezet naponta átlagosan 90 g elhasznált fehérjét lök ki magából a bélrendszerbe, melynek nagy részét a szervezet újrahasznosítja. Ha emellé vesszük a változatos növényi étrenddel elfogyasztott fehérjemennyiséget, akkor kis számolással könnyen rájöhetünk, hogy a fehérjehiánnyal kapcsolatos felvetés bizony tévhit a vegán étrend kapcsán.

Továbbá arról is említést tesz a cikk, hogy a növényi étrenden élőknek jóval magasabb a szérum-albumin szintje. Ez egy olyan laborparaméter, ami – egyebek mellett – arra is használható, hogy megítéljék a szervezet fehérje ellátottságát. A magas szérum-albumin szint annak köszönhető, hogy míg az állati fehérjék fogyasztása folyamatos gyulladásban (inflammáció) tartják a szervezetet, – mely egyébként katabolikus, fehérjebontó állapot is – addig a növényi étrenddel bevitt fehérje nem okoz ilyen jellegű negatív változásokat. Ennek köszönhetően indirekt módon ugyan, de jobb fehérje ellátottságot eredményez a növényi alapú táplálkozás, mint a mindenevő étrend.

Pár vitamin tekintetében

A tanulmány továbbá említést tesz a B12, B6 valamint folsav vitaminok és a vas fontosságáról és kijelenti, hogy a B12 növényi eredetű ételekből nem vihető be nagy biztonsággal. Ugyan említi, hogy a szárított lila alga aránylag nagy mennyiségű – 77,6 μg/100g a napi 2,5 μg ajánlott napi bevitel mellett – B12 vitamint tartalmaz, de arról nem tesz említést, hogy ez a B12 vitamintípusok egyik aktív formája-e, és ha igen melyik az. Ha nem aktív formája, akkor a szervezet nem képes hasznosítani.

Növényi alapú étrend és pár betegség

A továbbiakban az elhízásról, mint aggasztó problémáról írnak a cikkben. Magyarországon a lakosság 61,8%-a a BMI alapján túlsúlyosnak minősül (Európában abszolút vezetjük a mezőnyt), mely adat akkor válik igazán érdekessé, amikor hozzáolvassuk az USA átlagos 39%-os túlsúlyossági arányát, mely utóbbi arány évente 5%-kal mutat növekedő tendenciát. Ezzel szemben 2006-ban készült egy 87 tanulmányt összehasonlító metaanalízis, amely azt mutatta ki, hogy a vegetáriánus férfiak és nők jóval kisebb testtömeggel rendelkeztek, mint a vegyestáplálkozású emberek. A 87 tanulmány ténye feltételezi számomra, hogy számos jellemző mentén – demográfia, kor, életminőség, stb. – nagy merítést végezve, relevánsnak mondható ez az adat és senki nem fut bele a már említett “tápanyaghiányos” előítéletbe.

“Olyan, az elhízás talaján jelentős rizikóval kialakuló, szív-ér rendszert érintő betegségek, mint az angina pectoris, myocardialis ischaemia, AMI, STEMI, corona-riaatherosclerosis, mind megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel.”

Szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint cukorbetegség esetén is végeztek kísérleteket növényi alapú diétával. A bevitt tápanyagok százalékos aránya mindegyik esetben megközelítőleg a következőképpen alakultak: 10% zsírokból, 15% fehérjéből és 75% komplex szénhidrátokból. Egy ilyen összetételű vegán étrendet hasonlítottak össze, az Amerikai Diabetes Társaság (ADA) által javasolt vegyes étrenddel – ennek pontos jellemzőit a tanulmányban megtalálod – cukorbetegeket bevonva. A növényi étrendet tartók 43%-a csökkenthette gyógyszeradagját, míg az ADA-diétáját tartok csupán 23%-áról volt ez elmondható.

“2015 októberében a WHO rákkutatással foglalkozó tudományos bizottsága, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) 22 kutatója az akkor rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján a vörös húsokat a „probably carcinogenic to humans” – valószínűleg rákkeltő az emberekre nézve – (2/a) kategóriába, míg a feldolgozott húskészítményeket a „carcinogenic to humans” – emberekben rákkeltő – (1/a) kategóriába sorolta.”

Magyarországon és az USA-ban is a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett a daganatos megbetegedések is élen járnak az elhalálozást okozó betegségek között. Számos populációt érintő tanulmány kiemelkedő prevenciós eszközként tekint a növényi alapú étrendre és a húsfogyasztás visszaszorítására a daganatos megbetegedések esetében.

Zárás a szerzők által

“A növényi alapú étrend abban tér el a divatdiétáktól, hogy tudományosan megalapozott állítások összessége alkotja azt. Ahogyan jelen összefoglalásból is kitűnik, a növényi alapú étrend nem a „tudományt” használja saját állításai igazolására, hanem a tudományos állítások igazolják sorra a növényi alapú étrend létjogosultságát.

Tehát összefoglalva, a növényi alapú étrend nem csak a megelőzésben, hanem súlyos betegségek – szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás, csontritkulás – kezelésének kiegészítő diétájaként is ajánlott lehet, valamint, ahogy azt már megannyi tudományos tanulmányban olvastuk, úgy most ez a magyar összegzés is rámutat, hogy a megfelelően összeállított tisztán növényi alapú étrend jó hatással van szervezetünkre, és az elfogyasztott mennyiségtől függően, bőven elegendő tápanyagot szolgáltat életünk bármely stádiumában.

A tanulmány szerzőjével folytatott pontosítás és beszélgetés során a következőre szeretném felhívni a figyelmet. A vegán vagy növényi alapú étrend, nem a Szent Grál. A rosszul összeállított és nem eléggé változatos növényi étrend hiánybetegségekhez vezethet ugyanúgy, ahogy a nem eléggé változatos vegyestáplálkozású étrend is. Emellett a növényi étrenden élők körében, hajlamosságtól és az élet többi területén a szervezetet ért negatív hatások fényében, ugyanúgy alakulhatnak ki komoly betegségek, ugyanakkor az 100% biztonsággal kijelenthető, hogy a kiegyensúlyozott tisztán növényi étrend betegségek kockázatát csökkenti! Mindezt úgy, hogy nem mellékesen az állatokat is békén hagyjuk.

Nagy öröm számomra, hogy Magyarországon született egy ilyen tanulmány és remélem, hogy ez csak a kezdet, hogy hamarosan még több tudományosan megalapozott írással segítik elő a növényi étrend körüli téveszmék felszámolását mások is, akik ebben hivatottak.

A tanulmány szerzői, az írás minden állítását forrásokkal támasztják alá, számokkal és oldalszámmal is hivatkozva.

 

Források:

Kisebb eséllyel alakul ki mellrák azoknál a nőknél, akik serdülőként és fiatal felnőttként sok zöldséget-gyümölcsöt fogyasztottak – állapította meg egy amerikai felmérés.

Bővebben...

Több növényi eredetű fehérje fogyasztása csökkenti, míg több állati fehérje evése növeli a halálozás kockázatát, különösen azoknál a felnőtteknél, akiknek legalább még egy egészségtelen szokásuk is van, például dohányoznak, isznak vagy túlsúlyosak és ülő életmódot folytatnak, állítja egy új tanulmány.

Bővebben...

El­is­mer­ték: ar­zént ta­lál­tak a csir­ke­hús­ban! Végre hi­va­ta­los az in­for­má­ció, amiől már rég­óta be­szél­nek....

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet, az FDA megerősítette azt az évek óta keringő pletykát, miszerint szervetlen arzént adnak a tápos csirkéknek.

Bővebben...

A Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Berni Egyetem kutatóinak közös projektje a mai Törökország területén fekvő ókori Epheszosz városának gladiátortemetőjében feltárt csontokat vizsgálta. Eredményeik igazolni látszanak azokat az ókori forrásokból származó feltevéseket, miszerint a gladiátorok nemcsak vegetáriánusok voltak, de egy bizonyos hamuból készült italt is fogyasztottak testük gyorsabb regenerálódása érdekében – olvasható a Past Horizons régészeti hírportálon.

A tudósok az 1993-ban feltárt több mint kétezer éves csontokat kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Spektroszkópia segítségével a csontokban található stabil izotópok (szén, nitrogén, kén) számát, valamint a stroncium és kalcium arányát mérték.

Ókori források több helyen is említést tesznek arról, hogy a gladiátorok bab- és gabonafélékből álló vegetáriánus diétán éltek. A korabeliek gyakran árpaevőként (hordearii) hivatkoztak az arénákban fellépő harcosokra. A mostani eredmények szerint a gladiátorok általában valóban vegetáriánusok voltak, azonban ez nem igen tér el a lakosság többi részének táplálkozási szokásaitól, akik többnyire szintén húsnélküli gabonaételeket ettek.

A kutatók szerint azonban jelentős eltérés található a lakosság és a gladiátorok csontjai között abból a szempontból, hogy utóbbiaknál jóval magasabb stroncium arány mutatható ki. A tudósok szerint ez arra enged következtetni, hogy a gladiátorok jóval több ásványi anyagot vittek be szervezetükbe valamilyen stronciumban gazdag kalciumforrásból, mint egy átlagos római. Vagyis akár igaz is lehet az ókori források állítása, miszerint a gladiátorok hamufőzetet ittak.

"A növényi hamut nyilvánvalóan azért fogyasztották, hogy erősítsék a testüket a fizikai erőkifejtések után és segítsék a csontok gyógyulását" – magyarázta a kutatást vezető Fabian Kanz, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tudósa. A kalcium ugyanis nélkülözhetetlen a csontok épüléshez és regenerálódásához. "A dolgok hasonlóak voltak akkor, mint most. Mi is magnéziumot és kalciumot eszünk fizikai megerőltetés után, például pezsgőtabletta formájában" – tette hozzá Kanz.

Ahogy több más kultúra is, a rómaiak a növényi hamut gyógyszerként és fűszerként használták. Idősebb Plinius is ír arról, hogy a gladiátorok életében fontos szerepet játszott egy hamuból készült ital, amelyet a küzdelmek után szolgáltak fel a testi fájdalom csökkentésére.

 

(Forrás: hazipatika.com)