Moha vegetáriánus és vegán honlapja

Egészség

A szalonna, a sonka és a kolbász is ugyanannyira rákkeltő, mint a cigaretta – írja friss jelentésében a World Health Organisation (WHO). A pácolt és feldolgozott húsok ugyanabba a kategóriába kerültek, mint az azbeszt, az arzén, az alkohol és a dohány.


Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

A WHO rákkal foglalkozó részlege, az International Agency for Research on Cancer (IARC) szerint elég bizonyíték van arra, hogy a feldolgozott húsokat mostantól a rákkeltő anyagok első csoportjába sorolják, mivel egyértelmű a kapcsolat: bélrákot okoznak.

Bővebben...

A WHO a mai nap folyamán bejelentette, hogy a bacon szalonna, a kolbász és más feldolgozott húsok rákot okoznak, és ez talán igaz a vörös húsokra is.

A WHO rákkutató ügynökségének nyilvánosságra hozott tanulmányából kiderül, hogy már ötven gramm feldolgozott kolbász- és szalonnaféle napi szintű fogyasztása tizennyolc százalékkal növeli a vastag- és végbélrák kockázatát.


Fotó: Stiller Ákos

Bővebben...

Naomi Imatome-Yun írása

Múlt hónapban a 2015. évi Táplálkozási Irányelvek Tanácsadó Testülete kiadta legújabb ajánlásait arról, mit egyenek az amerikaiak. A testület először jutott arra a következtetésre, hogy a növényi alapú ételekben gazdagabb és állati alapú ételekben szegényebb étrend egészségesebb, és a környezet számára is jobb. Hivatalos ajánlásuk egy „egészséges táplálkozási mintázatról" a zöldséget, gyümölcsöt és tápegész gabonát helyezte a lista legtetejére, a vörös és feldolgozott húst pedig a legaljára.

Bővebben...

A Kaiser Permanente az egyik legnagyobb amerikai egészségbiztosító, 17 ezer orvossal áll kizárólagos szerződésben. Orvosoknak szánt magazinjának 2013 tavaszi számában több oldalas, tudományos alaposságú cikket tett közzé a növényi alapú - köztük a vegán - étrend egészségi előnyeiről, azzal az ajánlással, hogy "az orvosoknak meg kell fontolniuk, hogy minden betegüknek növényi alapú étrendet javasoljanak". Alább olvashatod a cikk teljes fordítását (a hivatkozások természetesen megmaradtak eredeti angol nyelven).

Friss információ a táplálkozásról orvosoknak: növényi alapú étrendek

Philip J Tuso, MD; Mohamed H Ismail, MD; Benjamin P Ha, MD; Carole Bartolotto, MA, RD

Kivonat

Ennek a cikknek az a célja, hogy orvosoknak friss információt nyújtson a növényi alapú étrendekről. Az egészségügyi ellátás növekvő költsége miatti aggodalomnak országszerte hangot adnak, miközben az egészségtelen életmód hozzájárul az elhízás, cukorbetegség és szív-érrendszeri betegségek terjedéséhez. Ezen okból a költségtakarékos beavatkozásokat kereső orvosok az egészség javítása érdekében egyre inkább igyekeznek betegeiket segíteni az egészségesebb életmódra áttérésben. Az egészséges táplálkozás talán legjobban a növényi alapú étrenddel érhető el, amelyet olyan étrendként definiálunk, amely a teljes értékű növényi alapú ételeket támogatja, és helyteleníti a húst, tejtermékeket és a tojást is, valamint minden finomított és feldolgozott ételt. Bemutatunk egy esettanulmányt példaként az ilyen étrend potenciális egészségi előnyeire. A kutatások kimutatták, hogy a növényi alapú étkezés költséghatékony, alacsony kockázatú beavatkozás, amely csökkentheti a testtömegindexet, a vérnyomást, a HbA1C és a koleszterin szintet. Csökkentheti a krónikus betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszerek számát és az iszkémiás szívbetegség miatti halálozási arányt is. Az orvosoknak meg kell fontolniuk, hogy minden betegüknek növényi alapú étrendet javasoljanak, különösen azoknak, akiknek magas a vérnyomása, cukorbetegek, szív-érrendszeri betegségük van, vagy elhízottak.

Bevezetés

Az HBO The Weight of the Nation (A nemzet súlya) című dokumentumfilmjében megállapították, hogy ha „úszol az árral" az USA-ban, végül kövér leszel. (1) 2011-ben Witters arról számolt be, hogy az ország egyes területein az elhízottak aránya 39%, és ez évente 5%-kal nő. (2) Az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás és szív-érrendszeri betegségek kockázata az őket követő komplikációkkal együtt (pl. viselkedési egészség és életminőség problémák) gyakran kéz a kézben járnak és erős a kapcsolat az életmóddal, különösen a táplálkozási szokásokkal. (3) Az elmúlt pár évtizedben e krónikus betegségek terjedésének megfordítására javasolt összes étrend közül a legjobbak, de talán a legkevésbé gyakoriak a növényi alapúak.

A növényi alapú étrendek előnyeiről szóló erős bizonyítékok ellenére – köztük olyan tanulmányok, melyek szerint az emberek szívesen elfogadnák azokat (4) – számos orvos nem hangsúlyozza a növényi alapú étkezés fontosságát a krónikus betegségek kezelésének első vonalaként. Ez lehet amiatt, hogy nem ismerik ezeket az étrendeket, vagy a betegeknek szóló oktatóanyag hiánya miatt.

Nemzeti táplálkozási irányelvek aktív életmódhoz és egészséges étkezéshez elérhető a www.ChooseMyPlate.gov honlapon. (5) Egy egészséges tányér étel tipikusan 1/2 rész növényi étel (alacsony keményítőtartalmú zöldség és gyümölcs), 1/4 rész teljes kiőrlésű gabona vagy feldolgozatlan keményítőtartalmú étel, és 1/4 rész zsírszegény fehérje.

A cikk célja a növényi alapú étrendeket támogató bizonyíték áttekintése, továbbá az, hogy irányelveket nyújtson azok betegek számára történő bemutatásához. Egy esettanulmánnyal kezdjük, és irodalmi áttekintéssel fejezzük be.


Esettanulmány

Egy 63 éves magas vérnyomásos férfi a háziorvosánál kimerültség, hányinger és izomgörcs panaszokkal jelent meg. A random vércukorvizsgálat eredménye 29 mmol/l volt, és a HbA1C 11.1% volt. 2-es típusú cukorbetegséget állapítottak meg. Az összkoleszterin szintje 283 mg/dl, a vérnyomása 132/66 Hgmm, a testtömegindex (BMI) pedig 25kg/m2. Naponta szedett 40mg lisinoprilt, 50mg hydrochlorothiazidot, 5mg amlodipint, és 20mg atorvastatint. Felírtak neki naponta 2-szer 1000mg metformint, napi 5 mg glipizidet és lefekvéskor 10 egység NPH-inzulint. Az orvosa alacsony nátriumtartalmú növényi alapú étrendet is előírt neki, ami kizárt minden állati eredetű terméket és a finomított cukrot, és napi egyetlen adagra korlátozta a kenyér, rizs, burgonya és tortilla fogyasztást. Javasolták neki korlátlan mennyiségű, alacsony keményítőtartalmú zöldségféle, hüvelyesek és babfélék fogyasztását, ezenkívül napi legfeljebb 6dkg olajos magot és diófélét. Napi kétszeri 15 perces testedzést is kértek tőle.

A beteget havonta ellenőrizték a háziorvosnál. 16 hetes időszak alatt jelentős javulást észleltek a biometrikus értékekben. Teljesen elhagyta az amlodipint, hydrochlorothiazidot, glipizidet, és az NPH-inzulint. A vérnyomása 125/60 Hgmm alatt maradt, a HbA1C 6,3%-ra javult, az összkoleszterin pedig 138mg/dl-re. A lisinoprilt fokozatosan csökkentették napi 5mg-ra, és a cukorbetegségét egyedül metforminnal tartják kordában, 1000mg naponta kétszer.


A növényi alapú étrendek definíciója

A bemutatott eset dramatikus példa arra, hogy milyen hatással lehet a növényi alapú étrend olyan biometriai értékekre, mint a vérnyomás, cukorbetegség és lipid profil. A HbA1C 11,1%-ról 6,3%-ra csökkenése 3 hónap alatt sokkal jobb, mint amit metformin monoterápiával (6) vagy napi testedzéssel várhatnánk. (7) A vérnyomás 4 hónapos időszak alatt elért javulása kevés gyógyszerrel szintén ritkán fordul elő a klinikai gyakorlatban, és valószínű kapcsolatos az alacsony nátriumtartalmú étrenddel és a vörös hús kerülésével. Mivel a beteg nem volt elhízott és nem vesztett jelentős súlyt az étrenddel, a drámai javulások úgy tűnik, új étrendjének minőségével függenek össze.

Az egészséges növényi alapú étrend a tápanyaggazdag növényi ételek maximalizálására törekszik, miközben minimalizálja a feldolgozott ételeket, olajokat és állati eredetű ételeket (a tejtermékeket és tojást is beleértve). Sok zöldségfélét (főve vagy nyersen), gyümölcsöt, lencsét, szóját, magvakat és dióféléket (kisebb mennyiségben) szorgalmaz és általánosságban alacsony zsírtartalmú. (8,9) A terület vezető támogatóinak változó a véleménye, hogy mit tartalmaz az optimális növényi alapú étrend. Ornish a betegség visszafordítására javasolja kis mennyiségben az olyan állati eredetű termékek megengedését, mint a tojásfehérje és a sovány tej. (10,11)

Esselstyn, aki a Cleveland Clinic Wellness Institute szív és érrendszeri megelőzés és visszafordítás programját vezeti, minden állati eredetű étel, valamint a szója és diófélék teljes kerülését is ajánlja, különösen, ha súlyos szívkoszorúér betegség is jelen van.(12)

Ezen apró különbségek ellenére bizonyíték van rá, hogy a szélesen definiált növényi alapú étrendnek szignifikáns egészségi előnyei vannak. Meg kell jegyezni, hogy a növényi alapú kifejezést gyakran felcserélhetően alkalmazzák a vegetáriánus vagy vegán kifejezéssel. Az erkölcsi vagy vallási okból követett vegetáriánus vagy vegán étrend lehet egészséges és lehet nem az. Tehát fontos, hogy ismerjük a kapcsolódó étrendek specifikus definícióját és tisztázzuk a beteg étrendjének részleteit, ahelyett, hogy feltételezéseket tennénk arról, hogy az mennyire egészséges. Következik az állati eredetű termékeket korlátozó tipikus étrendek rövid összefoglalása. Alapvető különbség, hogy bár a legtöbb ilyen étrendet az definiálja, hogy mit zárnak ki, a növényi alapú étrendet azzal definiáljuk, hogy mit tartalmaz.

  • Vegán (vagy teljes vegetáriánus): kizár minden állati eredetű terméket, különösen a húst, halakat, baromfit, tojást és tejtermékeket. Nem követeli meg a teljes értékű élelmiszerek fogyasztását és nem korlátozza az olajok és finomított cukor fogyasztását.
  • Nyersevő vegán: Ugyanolyan kizárások, mint a veganizmusnál, továbbá kizár minden 48 Celsius foknál magasabb hőmérsékleten főzött ételt.
  • Lakto-vegetáriánus: Kizárja a tojást, húst, halat és baromfit, és tartalmaz tejtermékeket.
  • Ovo-vegetáriánus: kizárja a húst, halat, baromfit és tejtermékeket, és tartalmaz tojást.
  • Lakto-ovo-vegetáriánus: Kizárja a húst, halat és baromfit, és tartalmaz tojást és tejterméket.
  • Mediterrán: Hasonló a teljes értékű növényi alapú étrendhez, de megenged kis mennyiségű csirkét, tejterméket, tojást és havonta egyszer vagy kétszer vörös húst. Hal és olívaolaj fogyasztását javasolja. A zsiradék nincs korlátozva.

Teljes értékű, növényi alapú, zsírszegény: Növényi ételeket teljes egészükben szorgalmazza, főleg zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és olajos magvak, valamint diófélék (kisebb mennyiségben). A maximális egészség érdekében ez az étrend az állati eredetű ételeket korlátozza. Az összzsiradék bevitel általában korlátozott.


A növényi alapú étrendek előnyei

Étrendünk céljának az egészségünk javításának kellene lennie. Ebben a szekcióban áttekintjük az alapvető cikkek irodalmát, amelyek bemutatják a növényi alapú étrendek előnyeit. Áttekintésünk olyan létező tanulmányokat tartalmaz, amelyben benne vannak a vegán, vegetáriánus és mediterrán étrendek.

Elhízás

2006-ban 87 publikált tanulmány adatait áttekintve Berkov és Barnard (13) a Nutrition Reviews folyóiratban arról számolt be, hogy a vegán vagy vegetáriánus étrend súlycsökkentésre kiemelkedően hatásos. Azt is találták, hogy a vegetáriánus populációkban alacsonyabb a szívbetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség és elhízás előfordulási aránya. Ezen kívül áttekintésük arra utal, hogy a vegetáriánusoknál a fogyás nem függ a testedzéstől, és körülbelül heti fél kg mértékben bekövetkezik. A szerzők továbbá megállapították, hogy a vegán étrend több kalória égetését okozta étkezések után, ellentétben a nem vegán étrendekkel, amelyek kevesebb kalória égetését okozhatják, mert a táplálék zsírként raktározódik. (13)

Farmer et al (14) azt állítja, hogy a vegetáriánus étrend jobb lehet a testsúly kezelésre és táplálóbb a hústartalmú étrendeknél. Tanulmányukban kimutatták, hogy a vegetáriánusok karcsúbbak húsevő társaiknál. Azt találták, hogy a vegetáriánusok több magnéziumot, káliumot, vasat, thiamint, riboflavint, folátot és vitaminokat fogyasztanak, és kevesebb össz zsiradékot. A szerzők megállapítják, hogy a vegetáriánus étrend tápanyagban gazdag, és javasolható súlykezelésre anélkül, hogy az étrend minőségét veszélyeztetné. (14)

2009-ben Wang és Beysoun (15) elemezte az 1999-2004 közti Nemzeti egészségügyi és táplálkozási felmérés során gyűjtött országosan reprezentatív adatokat. Tanulmányuk célja a húsfogyasztás és az elhízás közti összefüggés elemzése volt. Lineáris és logisztikus regressziós analízisekkel kimutatták, hogy pozitív összefüggés volt a húsfogyasztás és az elhízás között. (15)

Az oxfordi székhelyű Európai Rák és Táplálkozástudományi Kutatóközpont (EPIC-Oxford) az Angliában a BMI és a testsúly változását mérte fel öt éves időszak alatt húsevő, halevő, vegetáriánus és vegán férfiaknál és nőknél. A tanulmány öt éve alatt az átlagos éves súlygyarapodás azok körében volt a legalacsonyabb, akik kevesebb állati eredetű terméket tartalmazó étrendre tértek át. A tanulmány jelentős különbségről számolt be a korhoz igazított BMI-ben, a BMI a húsevőknél a legmagasabb és a vegánoknál a legalacsonyabb. (16) Hasonló eredményről számolt be az Adventista egészségügyi felmérés. (17)

Sabaté és Wien (18 ) szerint "Epidemiológiai tanulmányok azt mutatják, hogy a vegetáriánus étrendek alacsonyabb BMI-vel és az elhízás kisebb gyakoriságával járnak együtt felnőttekben és gyermekeknél. A felnőtt vegetáriánus étrendek vizsgálatának metaanalízise férfiaknál 7,6kg-mal, nőknél 3,3kg-mal alacsonyabb testsúlyt becsült, ami 2 ponttal alacsonyabb BMI-t eredményezett. Hasonlóan, a nem vegetáriánusokhoz képest a vegetáriánus gyermekekben kevesebb a testzsír, és a BMI különbségük serdülőkorban növekszik. A túlsúly kockázatát és a táplálékcsoportokat és étrend mintázatokat vizsgáló tanulmányok azt mutatják, hogy a növényi alapú étrend ésszerű megközelítésnek tűnik gyermekeknél az elhízás megelőzésére. A növényi alapú étrendeknek alacsony az energiasűrűsége, magas komplex szénhidrát, rost- és víztartalmúak, amely növelheti a jóllakottság érzését és a nyugalmi energia ráfordítást." (18) A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy az optimális egészséghez a növényi alapú étkezési mintázatokat kellene szorgalmazni.

Cukorbetegség

A növényi alapú étrendek előnyösebbek lehetnek a nem növényi alapúaknál a cukorbetegség megelőzése és kezelése szempontjából. Az Adventista egészségfelmérés azt találta, hogy a vegetáriánusok körülbelül fele annyira veszélyeztettek a cukorbetegség kialakulására, mint a nem vegetáriánusok. (19) 2008-ban Vang et al (20) arról számolt be, hogy 17 éves időszak alatt a nem vegetáriánusok 74%-kal nagyobb valószínűséggel lesznek cukorbetegek, mint a vegetáriánusok. 2009-ben egy több mint 6000 férfit és nőt bevonó felmérés azt találta, hogy a vegán étrenden élőknél a cukorbetegség gyakorisága 2,9%, míg a nem vegetáriánusoknál 7,6%. (17) A zsírszegény növényi alapú étrend hús nélkül vagy kevés hússal segíthet a cukorbetegség megelőzésében és kezelésében, valószínű az inzulin szenzitivitás javításával és az inzulin rezisztencia csökkentésével.

Barnard et al (21) 2006-ban egy randomizált klinikai vizsgálat eredményéről számolt be, amely az alacsony zsírtartalmú vegán étrendet hasonlította össze az Amerikai Diabetes Társaság (ADA) előírásaival. Az alacsony zsírtartalmú vegán étrendet fogyasztók HbA1C szintje 1,23 ponttal csökkent, míg az ADA étrendjét fogyasztóké csak 0,38 ponttal. Ezen kívül az alacsony zsírtartamú vegán étrendet fogyasztók 43%-a csökkenteni tudta a gyógyszereit, míg az ADA étrenddel csak 26%-uk. (18)

Szívbetegség

A Lifestyle Heart Trial-ban (Az életmód és a szív vizsgálata) Ornish (10) azt találta, hogy a diagnosztizált szívbetegek 82%-ánál, akik követték a programját, az érelmeszesedés bizonyos mértékig csökkent. Úgy tűnik, hogy az átfogó életmód változtatás a katalizátor, amely magával hozta ezt a regressziót még súlyos szívkoszorúér elmeszesedésnél is csupán 1 év alatt. Az ő növényi alapú étrendjében a kalóriabevitel 10%-a zsiradék, 15-20%-a fehérje és 70-75%-a szénhidrát, a koleszterint napi 5mg-ra korlátozta.

Érdekes módon a kontrollcsoport 53%-ánál az érelmeszesedés fokozódott. 5 év elteltével a kísérleti csoportban az érszűkület 37,8%-ról 34,7%-ra csökkent (7,9% relatív javulás). A kontrollcsoportnál az érszűkület progresszióját tapasztalta 46,1%-ról 57,9%-ra (27,7% relatív rosszabbodás). Az LDL 1 év alatt 40%-kal csökkent, 5 év után pedig az alapszintnél 20%-kal alacsonyabb értéken maradt. Ez a csökkenés hasonló a lipidcsökkentő gyógyszerekkel elért eredményhez. (10, 11)

A Lyon Étrend és Szív Tanulmányban, egy prospektív, randomizált másodlagos prevenciós vizsgálatban de Lorgeril azt találta, hogy (27 hónap után) az intervenciós csoport 73% csökkenést tapasztalt a szívkoszorúér eseményekben, és 70% csökkenést a bármely okból bekövetkező elhalálozásban. Az intervenciós csoport mediterrán típusú étrendje több növényi ételt, zöldséget, gyümölcsöt és halat tartalmazott, mint húst. A vajat és a tejszínt repceolaj margarinnal helyettesítették. Egyedül a repce- és olívaolaj volt az ajánlott zsiradék. (22)

1998-ban a Public Health Nutrition folyóiratban egy kollaboratív elemzés adott áttekintést, 5 prospektív tanulmány eredeti adatait felhasználva. Iszkémiás szívbetegség okozta halál előfordulási arányát hasonlította össze vegetáriánusok és nem vegetáriánusok között. A vegetáriánusoknál 24%-kal csökkent az iszkémiás szívbetegség halálozási aránya a nem vegetáriánusokhoz képest. (23) Az iszkémiás szívbetegség kisebb kockázata az alacsonyabb koleszterinszinttel függhet össze azoknál az egyéneknél, akik kevesebb húst fogyasztanak. (24)

Bár a vegetáriánus étrendeknél több krónikus betegségnek kisebb a kockázata, a különböző fajta vegetáriánusok esetleg nem ugyanazt az egészségre gyakorolt hatást tapasztalják. A lényeg az egészséges étrend szerinti étkezés, nem egyszerűen a vegán vagy vegetáriánus étrend. (25)

Magas vérnyomás

2010-ben a Táplálkozási Ajánlások Tanácsadó Testülete áttekintette az irodalmat, hogy az étrendi mintázatok felnőttek vérnyomására gyakorolt hatásáról szóló cikkeket találjon. A vegetáriánus étrendek alacsonyabb szisztolés és diasztolés vérnyomással jártak. (26) Egy random mintavételes, keresztezett vizsgálat azt találta, hogy a japán étrend (kevés nátrium, növényi alapú) jelentősen csökkentette a szisztolés vérnyomást. (27)

Halandóság

A Táplálkozási Ajánlások Tanácsadó Testülete 2010-ben abból a célból is áttekintette az irodalmat, hogy meghatározza felnőtteknél a növényi alapú étrendek agyvérzésre, szív- és érrendszeri betegségre és teljes halandóságra gyakorolt hatását. Azt találták, hogy a növényi alapú étrendek a nem növényi alapú étrendekkel összevetve a szív- és érrendszeri betegség és halandóság alacsonyabb kockázatával járnak. (26)

A növényi alapú étrendek előnyét a halandóság terén valószínű főleg a vöröshús fogyasztás csökkenése okozza. (28) Néhány vizsgálat kimutatta a túlzott vöröshús fogyasztástól való tartózkodás előnyeit; a fogyasztás az összes ok által kiváltott halandóság, és a szív- és érrendszeri halandóság kockázatának növekedésével jár. (29) A kismértékű húsfogyasztás hosszú élettel jár. (30)

2012-ben Huang et al (31) metaanalízisben vizsgálta a vegetáriánusok és nem-vegetáriánusok között a szív- és érrendszeri halandóságot. Csak azokat a vizsgálatokat vették alapul, amelyek relatív kockázatról számoltak be, a hozzájuk tartozó 95%-os megbízhatósági intervallummal. Hét tanulmányt vizsgáltak meg, a résztvevők teljes összesített létszáma 124706 volt. A vegetáriánusok halandósága iszkémiás szívbetegségtől 29%-kal volt alacsonyabb, mint a nem-vegetáriánusoké. (31)


A növényi alapú étrendek egészségügyi vonatkozásai

Fehérje

A növényi alapú étrenden élő páciensek általában nincsenek kitéve a fehérjehiány kockázatának. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, melyek némelyikét, az úgynevezett esszenciális aminosavakat a test nem tudja előállítani, azokat a táplálékból kell nyernünk. Az esszenciális aminosavak megtalálhatók húsban, tejtermékekben, tojásban, továbbá sok növényi alapú élelmiszerben is, például a quinoában. (32) Az esszenciális aminosavakhoz hozzá lehet jutni bizonyos növényi alapú élelmiszerek kombinálásával is. Ilyen például a barna rizs babfélékkel, és a hummusz teljes kiőrlésű búza pitával. Tehát a jól kiegyensúlyozott, növényi alapú étrend megfelelő mennyiségű esszenciális aminosavat fog nyújtani, és meggátolja a fehérjehiányt. (33)

A szója és a szójából készült ételek jó fehérjeforrások, és hozzájárulhatnak a kis sűrűségű lipoprotein (LDL) szint csökkenéséhez a vérben (34), továbbá csökkentik a medencecsont törés (35) és bizonyos rákok veszélyét.

A Journal of the American Medical Association egyik publikációja szerint (36) azoknál a mellrákos nőknél, akik szójatermékeket fogyasztottak, 32%-kal csökkent a mellrák kiújulásának kockázata, a halál kockázata pedig 29%-kal, azokkal a nőkkel összevetve, akik kevés szóját fogyasztottak, vagy nem fogyasztottak. (36) 14 tanulmány elemzése, ami az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban jelent meg, kimutatta, hogy a szója megnövelt fogyasztása a prosztatarák kockázatának 26%-os csökkenésével járt. (37)

A szójatermékek ösztrogén természetével kapcsolatos aggodalmak miatt azoknak a nőknek, akiknek a múltjában előfordult mellrák a szója ételeket meg kellene beszélniük az onkológusukkal. Továbbá a túlzottan feldolgozott, szója alapú húshelyettesítőkben gyakran magas az izolált szójafehérje és más összetevők aránya, amelyek esetleg nem olyan egészségesek, mint a kevésbé feldolgozott szójatermékek (pl. tofu, tempeh és szójatej).

Vas

A növényi alapú étrendek tartalmaznak vasat, de a vas a növényekből kevésbé felvehető, mint a vas a húsból. Vasban gazdag növényi alapú élelmiszerek többek közt a vesebab bab, feketebab, szója, spenót, mazsola, kesudió, zabpehely, káposzta és paradicsomlé. (38) A vaskészletek lehet, hogy alacsonyabbak azokban, akik növényi alapú étrendet követnek, és nem, vagy csak kevés állati terméket fogyasztanak. Azonban az Amerikai Dietetikai Szövetség kijelenti, hogy a vashiányos anémia még a növényi alapú étrendet követőkben is ritka. (39)

B12 vitamin

A B12 vitaminra szükség van a vérképződéshez és a sejtosztódáshoz. A B12 vitaminhiány nagyon súlyos probléma, nagysejtes anémiához és visszafordíthatatlan idegkárosodáshoz vezethet. A B12 vitamint baktériumok termelik, nem növények vagy állatok. Akik állati termékeket nem tartalmazó növényi alapú étrenden élnek, azoknál felléphet B12 hiány (40), és az étrendjüket ki kell egészíteni B12 vitaminnal, vagy azzal dúsított ételekkel. (41)

Kalcium és D vitamin

A kalcium felvétel megfelelő lehet egy kiegyensúlyozott, gondosan megtervezett növényi alapú étrendben. Akik nem esznek magas kalciumtartalmú növényeket, azokat az elégtelen csont mineralizáció és a csonttörések veszélyeztethetik. Azonban a vizsgálatok azt mutatják, hogy a törések kockázata vegetáriánusoknál és nem-vegetáriánusoknál hasonló. A csont egészségének kulcsa a megfelelő kalcium felvétel, ami úgy tűnik, nem függ az étrendi preferenciáktól. (42) Jelentős kalciumforrás a tofu, mustár és tarlórépa zöldje, kelkáposzta, kínai káposzta. A spenótban és néhány egyéb növényben bár sok a kalcium, de az oxalát formájában van, és ezért rosszul szívódik fel. (43)

A D vitamin hiány az egész népességben általános. Egyes növényi alapú termékek, mint a szójatej és gabonamüzlik a megfelelő D vitamin forrás biztosítása érdekében dúsítottak lehetnek. (44) Táplálékkiegészítők javasoltak azok számára, akik ki vannak téve az alacsony csontsűrűségnek, vagy D vitamin hiányt mutattak ki náluk.

Zsírsavak

Az esszenciális zsírsavakat az embernek a táplálékkal kell felvennie a jó egészséghez, mert testünk ezeket nem állítja elő. Csak kettő ilyen esszenciális zsírsavat ismerünk: linolsav (egy omega-6 zsírsav) és alfa-linolénsav (egy omega-3 zsírsav). Három másik zsírsav csak feltételesen esszenciális: palmitoleinsav (egyszeresen telítetlen zsírsav), laurinsav (telített zsírsav), és gamma-linolénsav (omega-6 zsírsav). Az esszenciális zsírsavak hiánya bőr, haj és köröm rendellenességekben nyilvánulhat meg. (45)

Vegánoknál legvalószínűbb az omega-3 (n-3) zsírok hiánya. Az alfa-linolénsav, az omega-3 zsírok növényi változatának fogyasztása is alacsony a vegánoknál. Az n-3 zsírok megfelelő fogyasztása a szívbetegség és agyvérzés gyakoriságának csökkenésével jár. Hangsúlyozni kellene azokat az élelmiszereket, amelyek az n-3 zsírok jó forrásai. Közéjük tartoznak az őrölt lenmag, lenolaj, dió, és repceolaj. (46)


Összefoglalás

Az egészséges, növényi alapú étrend tervezést, a termékek leírásának elolvasását és fegyelmet igényel. A növényi alapú étrendet követni akaró betegek számára ajánlható a gyümölcsök és zöldségek választéka, köztük babfélék, pillangósok, magvak, diófélék, és a teljes kiőrlésű gabonák. Kerülendők vagy korlátozandók az állati termékek, a hozzáadott zsír és olaj, és a finomított, feldolgozott szénhidrátok. A fő előnyök a betegek számára, akik a növényi alapú táplálkozás elkezdése mellett döntenek: a lehetőség, hogy csökken a számos krónikus betegség kezelésére szedett gyógyszereik száma, alacsonyabb testsúly, a rák kisebb kockázata, és csökkenő kockázat, hogy iszkémiás szívbetegségben meghalnak.

Egy növényi alapú étrend nem egy mindent vagy semmit program, hanem egy életmód, mindenkinek a személyére szabva. Különösen előnyös lehet azoknak, akik elhízottak, 2. típusú cukorbetegségük van, magas a vérnyomásuk, zsíranyagcsere rendellenességeik vagy szív- és érrendszeri betegségük van. A megnyilvánuló előnyök függenek az étrend betartásának mértékétől és az elfogyasztott állati termékek mennyiségétől. A növényi alapú étrendek szigorú formáira lehet szükség – kevés állati termékkel vagy azok nélkül – azoknál, akik műthetetlen vagy súlyos szívkoszorúér betegségben szenvednek. Alacsony nátriumtartalmú növényi étrendek írhatók fel azoknak, akiknek magas a vérnyomása, vagy a család történetében előfordul szívkoszorúér betegség vagy agyvérzés. Elhízott vagy cukorbajos betegeknek javára válik a növényi alapú étrend, amely zöldségeket és mérsékelt mennyiségű gyümölcsöt és minimális mennyiségű alacsony zsírtartalmú állati terméket tartalmaz. A súlyos elhízottság tanácsadást igényelhet és kezdeti kezelést alacsony kalóriájú étrenddel, vagy nagyon alacsony kalóriájú étrenddel egy orvoscsoport felügyelete mellett. Vesebetegeknek speciálisan korlátozott növényi alapú étrendre lehet szükségük, például a magas kálium- és foszfortartalmú gyümölcsök és zöldségek esetén. Végül a pajzsmirigy betegeknek vigyázniuk kell, amikor enyhe golyvaképző növényeket fogyasztanak, például szóját, nyers keresztesvirágú zöldségeket, édesburgonyát és kukoricát. Ezeket a betegeket tájékoztassuk, hogy e zöldségek főzése inaktiválja a golyvaképző anyagokat.

Az orvosok hirdessék azt, hogy ideje eltávolodni az olyan kifejezésektől, mint vegán és vegetáriánus, és az egészséges, teljes értékű, növényi alapú ételek (elsősorban gyümölcsök és zöldségek) fogyasztásáról kellene elkezdeni beszélni, és a hús, tojás és tejtermékek fogyasztásának minimalizálásáról. Az orvosok tájékozódjanak ezekről a koncepciókról, hogy taníthassák azokat a dolgozóknak és a betegeknek.

Az egészségmegőrző csoportnak legyen a tagja egy dietetikus, aki növényi alapú étrendet tervez a krónikus betegségekben szenvedőknek, különösen, ha többféle gyógyszert szednek. A fennálló körülményektől függően a többféle gyógyszert szedő, krónikus betegségekben szenvedőknél ellenőrizni kell az alacsony vércukorszintet, alacsony vérnyomást, vagy gyors súlyvesztést. Ha ezek fellépnek, az orvosnak esetleg módosítani kell a gyógyszerezésen. Egyes esetekben, mint az itt bemutatottban is, bizonyos gyógyszereket teljesen el lehet hagyni. Bár a hiányok kockázata kicsi lehet, az egészségmegőrző csoportoknak tudniuk kell, hogy egy szigorú növényi alapú étrenden lévő, motivált betegnél lehet, hogy ellenőrizni kell bizonyos tápanyagok hiányát, a fent leírtak szerint.

E cikk célja annak elősegítése, hogy az orvosok megértsék egy növényi alapú étrend potenciális előnyeit, hogy végül együtt dolgozva elérjük a társadalom váltását a növényi alapú táplálkozás felé. Legalábbis közepes minőségű bizonyíték van az irodalomban arra nézve, hogy a növényi alapú étrendek jelentős súlycsökkenéssel, és a szív- és érrendszeri betegségek csökkentett veszélyeztetettségével és a halandóság csökkenésével járnak, a nem növényi alapú étrendekkel összehasonlítva. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a növényi alapú étrendek praktikus megoldást jelenthetnek a krónikus betegségek megelőzésére és kezelésére.

További kutatásra van szükség azon módok megtalálásához, amelyek révén a növényi alapú étrendek az új normális állapottá válnak betegeink és dolgozóink számára. A krónikus betegségeket nem tudjuk meggyógyítani, de talán táplálkozásunk megváltoztatásával meg tudjuk azokat előzni, és kordában tudjuk tartani. Oktatással és az előírtak betartását ellenőrizve javíthatunk az egészségi állapotokon. Megoldandó feladat azok a családok és más munkatársak, akik esetleg vonakodnak támogatni a változtatni próbáló egyén erőfeszítéseit.

Hívjuk meg kollégáinkat, betegeinket és családjukat egy közös döntéshozatali folyamatra, azzal a céllal, hogy elfogadják a növényi alapú étrendet és egy rendszeres testmozgási programot. Hívjuk meg az egészségmegőrző csoportokat, hogy végezzenek el egy tanfolyamot az egészséges táplálkozásról és aktív életmódról. Bátorítsuk a dolgozókat, hogy legyenek tájékozottak a növényi alapú táplálkozásról. Végül, bátorítsuk a teljesítménytől függő, mérhető eredményeket, melyek közé tartozhatnak az alábbiak:

  1. azoknak az orvosoknak a százaléka, akik részt vettek olyan táplálkozási tanfolyamon, aminek része a növényi alapú étrend és a testmozgás előnyeinek megbeszélése,
  2. kórházaink, étkezdéink és az orvosi találkozóknak otthont adó létesítményeink azon százaléka, amelyek a növényi alapú étrenddel összhangban álló ételeket szolgálnak fel;
  3. egy orvosi praxisban azon betegek százaléka, akik elhízottak és részt vettek olyan testsúlykezelési és táplálkozási tanfolyamon, ahol kihangsúlyozzák a növényi alapú étrendet; és
  4. egy orvosi praxisban azon betegek százaléka, akik magas vérnyomástól, cukorbajtól, magas koleszterinszinttől, vagy szív- és érrendszeri betegségtől szenvednek és részt vettek olyan táplálkozási tanfolyamon, ahol kihangsúlyozzák a növényi alapú étrendet;

Az orvosok túl gyakran hagyják figyelmen kívül a jó táplálkozás potenciális előnyeit, és gyorsan felírnak egy gyógyszert, ahelyett, hogy esélyt adnának a betegeknek betegségük korrigálására egészséges táplálkozással és aktív életmóddal. Ha le akarjuk lassítani az elhízottság járványát és csökkenteni akarjuk a krónikus betegség komplikációit, akkor meg kell fontolnunk kultúránk gondolkodásmódjának megváltoztatását: „azért élünk, hogy együnk" helyett „azért eszünk, hogy éljünk". Egészségügyünk jövőjének része lesz az evolúció egy olyan általános felfogás felé, ahol a betegség megelőzésének és kezelésének középpontjában nem egy tabletta vagy műtéti procedúra áll, hanem egy újabb adag gyümölcs vagy zöldség felszolgálása.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

A szerzőknek nincs feltárandó összeférhetetlenségük.

Köszönetnyilvánítás

Kathleen Louden a szerkesztésben nyújtott segítséget.


Hivatkozások

1. HBO Documentary Films; Institute of Medicine of the National Academies; Centers for Disease Control and Prevention; National Institutes of Health; Michael and Susan Dell Foundation; Kaiser Permanente. The weight of the nation [documentary]. New York, NY: Home Box Office, Inc; 2012. Available from: http://theweightofthenation.hbo.com/?cmpid=ABC1213.

2. Witters D. More than 15% obese in nearly all US metro areas [monograph on the Internet]. Washington, DC: Gallup Wellbeing; 2012 Mar 7 [cited 2012 Oct 6]. Available from: www. gallup.com/poll/153143/Obese-Nearly-Metro- Areas.aspx.

3. US Department of Health and Human Services. The surgeon general's call to action to prevent and decrease overweight and obesity [monograph on the Internet]. Rockville, MD: US Department of Health and Human Services, Public Health Service, Office of the Surgeon General; 2001 [cited 22 Jan 2013]. Available from: www.surgeongeneral.gov/library/calls/ obesity/index.html.

4. Lea EJ, Crawford D, Worsley A. Public views of the benefits and barriers to the consumption of a plant-based diet. Eur J Clin Nutr 2006 Jul;60(7):828-37. DOI: http://dx.doi.org/10.1038/sj.ejcn.1602387

5. ChooseMyPlate.gov [homepage on the Internet]. Alexandria, VA: US Department of Agriculture, Center for Nutrition Policy and Promotion; [cited 2013 Jan 31]. Available from: www.choosemyplate.gov/.

6. Ito H, Ishida H, Takeuchi Y, et al. Long-term effects of metformin on blood glucose control in non-obese patients with type 2 diabetes mellitus. Nutr Metab (Lond) 2010 Nov 12;7:83. DOI: http://dx.doi.org/10.1186/1743-7075-7-83

7. Sigal RJ, Kenny GP, Boulé NG, et al. Effects of aerobic training, resistance training, or both on glycemic control in type 2 diabetes: a randomized trial. Ann Inter n Med 2007 Sep 18;147(6):357-69.

8. Blaney D, Diehl H. The optimal diet: the official CHIP cookbook. Hagerstown, MD: Autumn House Publishing; 2009 Jan 1.

9. McDougall, JA, McDougall M. (1997). The new McDougall cookbook: 300 delicious ultra-low-fat recipes. New York, NY: Plume; 1997 Jan 1.

10. Or nish D, Brown SE, Scherwitz LW, et al. Can lifestyle changes reverse coronary heart disease? The Lifestyle Heart Trial. Lancet 1990 Jul 21;336(8708):129-33. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/0140-6736(90)91656-U

11. Or nish D, Scherwitz LW, Billings JH, et al. Intensive lifestyle changes for reversal of coronary heart disease. JAMA 1998 Dec 16;280(23):2001-7. DOI: http://dx.doi.org/10.1001/jama.280.23.2001

12. Esselstyn CB Jr. Prevent and reverse heart disease: q & a with Caldwell B Esselstyn, Jr, MD [monográfia az interneten]. Lyndhurst, OH: Prevent and Reverse Heart Disease; [cited 2012 Oct 6]. Available from: www.heartattackproof.com/qanda.htm.

13. Berkow SE, Bar nard N. Vegetarian diets and weight status. Nutr Rev 2006 Apr;64(4):175-88. DOI: http://dx.doi.org/10.1111/j.1753-4887.2006.tb00200.x

14. Farmer B, Larson BT, Fulgoni VL 3rd, Rainville AJ, Liepa GU. A vegetarian dietary pattern as a nutrient-dense approach to weight management: an analysis of the national health and nutrition examination survey 1999-2004. J Am Diet Assoc 2011 Jun;111(6):819-27. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.jada.2011.03.012

15. Wang Y, Beydoun MA. Meat consumption is associated with obesity and central obesity among US adults. Int J Obes (Lond) 2009 Jun;33(6):621-8. DOI: http://dx.doi.org/10.1038/ijo.2009.45

16. Rosell M, Appleby P, Spencer E, Key T. Weight gain over 5 years in 21,966 meat-eating, fish-eating, vegetarian, and vegan men and women in EPIC-Oxford. Int J Obes (Lond) 2006 Sep;30(9):1389-96. DOI: http://dx.doi.org/10.1038/sj.ijo.0803305

17. Tonstad S, Butler T, Yan R, Fraser GE. Type of vegetarian diet, body weight, and prevalence of type 2 diabetes. Diabetes Care 2009 May;32(5):791-6. DOI: http://dx.doi.org/10.2337/dc08-1886

18. Sabaté J, W ien M. Vegetarian diets and childhood obesity prevention. Am J Clin Nutr 2010 May;91(5):1525S-1529S. DOI: http://dx.doi.org/10.3945/ajcn.2010.28701F

19. Snowdon DA, Phillips RL. Does a vegetarian diet reduce the occurrence of diabetes? Am J Public Health 1985 May;75(5):507-12. DOI: http://dx.doi.org/10.2105/AJPH.75.5.507

20. Vang A, Singh PN, Lee JW, Haddad EH, Brinegar CH. Meats, processed meats, obesity, weight gain and occurrence of diabetes among adults: findings from Adventist Health Studies. Ann Nutr Metab 2008;52(2):96-104. DOI: http://dx.doi.org/10.1159/000121365

21. Barnard ND, Cohen J, Jenkins DJ, et al. A low-fat vegan diet improves glycemic control and cardiovascular risk factors in a randomized clinical trial in individuals with type 2 diabetes. Diabetes Care 2006 Aug;29(8):1777-83. DOI: http://dx.doi.org/10.2337/dc06-0606. Magyar szöveg: Vissza lehet fordítani a cukorbetegséget vegan diétával? http://www.vegetarianus.info/vegetarianus_szakcikkek/013-veg_diabetesPCRM.html

22. de Lorgeril M, Salen P, Martin JL, Monjaud I, Delaye J, Mamelle N. Mediterranean diet, traditional risk factors, and the rate of cardiovascular complications after myocardial infarction: final report of the Lyon Diet Heart Study. Circulation 1999 Feb;99(6):779-85. DOI: http:// dx.doi.org/10.1161/01.CIR.99.6.779

23. Key TJ, Fraser GE, Thorogood M, et al. Mortality in vegetarians and non-vegetarians: a collaborative analysis of 8300 deaths among 76,000 men and women in five prospective studies. Public Health Nutr 1998 Mar;1(1):33-41. DOI: http://dx.doi.org/10.1079/PHN19980006

24. Appleby PN, Thorogood M, McPherson K, Mann JI. Associations between plasma lipid concentrations and dietary, lifestyle and physical factors in the Oxford Vegetarian Study. J Hum Nutr Diet 1995 Oct;8(5):305-14. DOI: http://dx.doi.org/10.1111/j.1365-277X.1995. tb00324.x

25. Fraser GE. Vegetarian diets: what do we know of their effects on common chronic diseases? Am J Clin Nutr 2009;89(5):1607S-1612S. DOI: http://dx.doi.org/10.3945/ajcn.2009.26736K Erratum in: Am J Clin Nutr 2009 Jul;90(1):248. DOI: http://dx.doi.org/10.3945/ajcn.2009.27933

26. Report of the Dietary Guidelines Advisory Committee on the dietary guidelines for Americans, 2010: to the Secretary of Agriculture and the Secretary of Health and Human Services. Washington, DC: Agriculture Research Service, US Department of Agriculture, US Department of Health and Human Services; 2010 May.

27. Takahashi Y, Sasaki S, Okubo S, Hayashi M, Tsugane S. Blood pressure change in a free-living population-based dietary modification study in Japan. J Hypertens. 2006 Mar;24(3):451- 8. DOI: http://dx.doi.org/10.1097/01. hjh.0000209980.36359.16

28. Singh PN, Sabaté J, Fraser GE. Does low meat consumption increase life expectancy in humans? Am J Clin Nutr 2003 Sep;78(3 Suppl):526S-532S.

29. Campbell TC, Campbell TM II. The China study: the most comprehensive study of nutrition ever conducted and the startling implications for diet, weight loss and long-term health. Dallas, TX: BenBella Books; 2006 May 11.

30. Sinha R, Cross AJ, Graubard BI, Leitzmann MF, Schatzkin A. Meat intake and mortality: a prospective study of over half a million people. Arch Intern Med 2009 Mar 23;169(6):562-71. DOI: http://dx.doi.org/10.1001/archin- ternmed.2009.6

31. Huang T, Yang B, Zheng J, Li G, Wahlqvist ML, Li D. Cardiovascular disease mortality and cancer incidence in vegetarians: a meta-analysis and systematic review. Ann Nutr Metab 2012;60(4):233-40. DOI: http://dx.doi.org/10.1159/000337301

32. Nutritiondata.self.com [web page on the Internet]. Soybeans, mature seeds, raw. New York, NY: Condé Nast; 2012 [cited 2012 Oct 6]. Available from: http://nutritiondata.self.com/ facts/legumes-and-legume-products/4375/2.

33. Young VR, Pellett PL. Plant proteins in relation to human protein and amino acid nutrition. Am J Clin Nutr 1994 May;59(5 Suppl):1203S-1212S.

34. Pipe EA, Gobert CP, Capes SE, Darlington GA, Lampe JW, Duncan AM. Soy protein reduces serum LDL cholesterol and the LDL cholesterol: HDL cholesterol and apolipoprotein B: apolipoprotein A-I ratios in adults with type 2 diabetes. J Nutr 2009 Sep;139(9):1700-6. DOI: http:// dx.doi.org/10.3945/jn.109.109595

35. Koh WP, Wu AH, Wang R, et al. Gender-specific associations between soy and risk of hip fracture in the Singapore Chinese Health Study. Am J Epidemiol 2009 Oct 1;170(7):901-9. DOI: http://dx.doi.org/10.1093/aje/kwp220

36. Shu XO, Zheng Y, Cai H, et al. Soy food intake and breast cancer survival. JAMA 2009 Dec 9;302(22):2437-43. DOI: http://dx.doi.org/10.1001/jama.2009.1783

37. Yan L, Spitznagel EL. Soy consumption and prostate cancer risk in men: a revisit of a meta- analysis. Am J Clin Nutr 2009 Apr;89(4):1155- 63. DOI: http://dx.doi.org/10.3945/ ajcn.2008.27029

38. Waldmann A, Koschizke JW, Leitzmann C, Hahn A. Dietary iron intake and iron status of German female vegans: results of the German vegan study. Ann Nutr Metab 2004;48(2):103- 8. DOI: http://dx.doi.org/10.1159/000077045

39. Craig WJ, Mangels AR; American Dietetic Association. Position of the American Dietetic Association: vegetarian diets. J Am Diet Assoc 2009 Jul;109(7):1266-82. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.jada.2009.05.027

40. Donaldson MS. Metabolic vitamin B12 status on a mostly raw vegan diet with follow-up using tablets, nutritional yeast, or probiotic supplements. Ann Nutr Metab 2000;44 (5-6):229- 34. DOI: http://dx.doi.org/10.1159/000046689

41. Dietary supplement fact sheet: vitamin B12 [monograph on the Internet]. Bethesda, MD: National Institutes of Health, Office of Dietary Supplements; 2011 Jun 24 [cited 2013 Jan 31. Available from: http://ods.od.nih.gov/factsheets/ VitaminB12-HealthProfessional/.

42. Appleby P, Roddam A, Allen N, Key T.comparative fracture risk in vegetarians and non-vegetarians in EPIC-Oxford. Eur J Clin Nutr 2007 Dec;61(12):1400-6. DOI: http://dx.doi.org/10.1038/sj.ejcn.1602659

43. Weaver CM, Plawecki KL. Dietary calcium: adequacy of a vegetarian diet. Am J Clin Nutr 1994 May;59(5 Suppl):1238S-1241S.

44. Dietary supplement fact sheet: vitamin D [monograph on the Internet]. Bethesda, MD: National Institutes of Health, Office of Dietary Supplements; 2011 Jun 24 [cited 2013 Jan 31. Available from: http://ods.od.nih.gov/factsheets/ VitaminD-HealthProfessional/.

45. Rosell MS, Lloyd-Wright Z, Appleby PN, Sanders TA, Allen NE, Key TJ. Long-chain n-3 polyunsaturated fatty acids in plasma in British meat-eating, vegetarian, and vegan men. Am J Clin Nutr 2005 Aug;82(2):327-34.

46. Davis BC, Kris-Etherton PM. Achieving optimal essential fatty acid status in vegetarians: current knowledge and practical implications. Am J Clin Nutr 2003 Sep;78(3 Suppl):640S-646S.

Philip J Tuso, MD, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Mohamed H Ismail, MD, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Benjamin P Ha, MD, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Carole Bartolotto, MA, RD, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

 

Az eredeti, angol nyelvű Kaiser Permanente cikk itt található.

[forrás: http://veganvideok.blogspot.hu]

A világ eddigi legkiterjedtebb egészségügyi kutatásának tanulságai

Az 1970-es években Kína miniszterelnöke, Csou En Laj rákos lett. A halálos kór szorításában országos felmérést kezdeményezett a rákos megbetegedések elterjedéséről és területi előfordulásáról.

12 féle rákbetegséget vizsgáltak 880 millió lakoson, de a felmérés kiterjedt az összes ún. civilizációs betegségre, úgymint a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegségre is. Az eredmény egy soha nem látott, hatalmas méretű orvosi kutatóprogram lett, melyben 650 ezer ember dolgozott. A Kína-tanulmány néven ismert program eredményeit tárjuk most olvasóink elé.

  

 

 

A tudósok, miután felfedezték a fehérjék szerepét és fontosságát, azt gondolták, minél nagyobb mennyiségben kell fogyasztanunk, hogy egészségesek maradjunk. Később azonban kiderült, hogy ez koránt sincs így. Nagy mennyiségben ártalmunkra van, ezért ma már csak a negyedét ajánlják az akkor még ideálisnak nevezett mennyiségnek. A fehérje, lévén sejtépítő, ugyan gyorsítja a növekedést, de a rákos sejtek burjánzásának is táptalaja.

Dr. Colin Campbell, Fülöp-szigeteken élő orvos, munkája során mérhetetlenül sok májrákos beteggel találkozott, ezért vizsgálni kezdte ennek okát. Feltételezte, hogy a betegség a kevés állati fehérjét fogyasztó szegényebb néprétegek között lehet általános. A betegek vizsgálatánál azonban kiderült, hogy a betegek többsége a tehetősebb szülők gyermekei közül került ki, akik állati fehérjében gazdag amerikai étrenden éltek.

Ez a tény megkérdőjelezte és megdöntötte azt az orvosi dogmát, miszerint minél több állati fehérjét fogyasztunk, annál egészségesebbek leszünk.

Vizsgálódása során Campbell kezébe került egy indiai tanulmány, mely egy állatkísérlet eredményeiről számolt be. A kísérletben részt vevő száz állat egyik felének 5 százalékban, a másik felének pedig 20 százalékban tartalmazott fehérjét az étrendje. A kísérlet végén a kevesebb fehérjét fogyasztó patkányok mind egészségesek maradtak, és egy patkány sem szenvedett májrákban. A sok fehérjét fogyasztó másik ötven ellenben egytől-egyig elpusztult. Táplálékuk csak a fehérjetartalomban különbözött. Bizonyítást nyert, hogy csak akkor lehet az aflatoxin (mikroszkopikus gomba által termelt méreg) vagy a nitrózamin (főleg élelmiszerekben előforduló, erősen karcinogén hatású) rákkeltő anyag, ha az állati fehérje nagyobb arányban kerül étrendünkbe. A rák ez esetben elvégzi a maga pusztító munkáját. A rákosodás folyamata során először tönkremegy a sejtek génállománya, majd a már megrongált sejtek osztódnak és elszaporodnak. Amikor az aflatoxin bekerül a májsejtbe és ott egy enzimmel összekapcsolódva átalakul, képes a DNS-spirált károsítani. A szervezetünk 1000 esetből 998 alkalommal észreveszi ezt a folyamatot, és helyreállítja a sejtet vagy selejtezésre adja ki, hogy a fehérvérsejtek elpusztítsák.

Testünkben több tízezer daganatos sejt van, hiszen folyamatosan sugárzásoknak, vírusoknak, toxinoknak és mindenféle káros anyagoknak vagyunk kitéve. Egészséges életmóddal és táplálkozással ezt teljesen veszélytelen szintre lehet korlátozni. A kutatások során azt is vizsgálták, hogy miképpen hat az állati fehérje a rák kialakulásának kezdetén, mi fokozza az enzimaktivitást, ami úgy alakítja át az aflatoxint, hogy az károsítani tudja a DNS-t. Vizsgálták 5 és 20 százalékos fehérjetartalommal, és az enzimaktivitás a 20 százalékos étrenden többszöröse volt a másik esetnél tapasztaltnak.

Az állati fehérje kiiktatásával, vegetáriánus étrenddel viszont lényeges csökkenést lehet elérni az enzimaktivitásban. A növényi fehérje fogyasztásával már a kezdet kezdetén óriási előnnyel rendelkezünk. A szervezetbe bekerülő toxin így nem lesz képes beindítani a sérült sejtek nagymértékű osztódását.


Az állatifehérje-bevitel csökkentése visszaszorítja a rákos sejtburjánzást

De ha már kialakult a rákos daganat, miként befolyásolhatjuk a hibás sejtek osztódását?
Összehasonlították az 5 és 20 százalékos állati fehérjét tartalmazó étrendet, és azt találták, hogy 20 százalék esetén három és félszer annyi rákos sejthalmaz keletkezett, mint az 5 százalék esetén, holott a táplálékok egyenlő arányban tartalmazott rákkeltő anyagot.

Később végeztek egy ellenpróbát. Nagyon sok aflatoxint adtak azoknak az állatoknak, melyek tápláléka mindössze 5 százalék fehérjét tartalmazott. A kísérletben részt vevő állatok másik csoportjának viszont nagyon kevés aflatoxint adtak magas, 20 százalék fehérjét tartalmazó táplálék mellett.

Az eredmény megdöbbentette a kutatókat. Hiába érintkezett nagyon sok rákkeltő anyaggal a sejt, mivel kevés volt az állati fehérje, a rákkeltő anyag nem tudott daganatos sejthalmazokat kialakítani.

Ellenben kis mennyiségű aflatoxin is elég volt ahhoz, hogy a magasabb (20 százalék) állati fehérjét tartalmazó étrend mellett is szép számmal hozzon létre daganatos sejthalmazokat. Minél több fehérjét adunk, annál nagyobb a növekedés. 10 százalék felett már robbanásszerűen nő.

Magyarországon háromszor-négyszer több fehérjét fogyasztunk, mint amennyire a szervezetnek szüksége lenne.
A kutatók természetesen megvizsgálták a növényi fehérjék ráksejtekre gyakorolt hatását is.
Amikor a vizsgált személyek étrendjében 20 százalék volt a növényi fehérje aránya (glutén, búzafehérje vagy szójafehérje), nem alakult ki rákos daganat! Tehát az óriási mennyiségű növényi fehérje nem volt semmilyen hatással a daganatos sejtek szaporodására.

Ezt követően egy kétéves kísérletsorozatba kezdtek a tudósok. Azt vizsgálták, hogy 6 és 24 százalék közötti állatifehérje-bevitel mellett hogyan alakul a rákos sejtburjánzás. Az eredmény igazolta az eddigieket: a 20 százalék és a fölötti csoportban minden állat májrákos lett.

Egy másik csoportban váltogatták a bevitt fehérje mennyiségét. Három hétig 20 százalékos, aztán három héten át 5 százalékos állati fehérjét tartalmazó étrendre fogták a kísérleti állatokat, így váltogatva hosszabb időn keresztül. A kísérletből az derült ki, hogy gyakorlatilag úgy, mint egy elektromos kapcsolóval, ki-be tudták kapcsolni a rákos daganatok növekedését, és mindig a magasabb fehérjetartalom indította be azt. Ez döntő bizonyíték az állati fehérje rákot előidéző hatására.

A vizsgálatok során feltették azt a kérdést is, hogy vajon az aflatoxin vagy valami más váltja ki a májrákot. Hepatitis „A" és „B" vírussal fertőzött kísérleti alanyokkal végeztek vizsgálatot. A 14 és 20 százalékos fehérjearány ugyanazt eredményezte, mint az aflatoxin esetén. Dr. Colin Campbell kollégái elvégezték a kísérletet egerekkel, patkányokkal, a különböző rákbetegségek esetén más-más toxinokkal. Az eredmény mindig ugyanaz lett. Tehát mindegy, milyen rákkeltő anyag került a szervezetbe, minden esetben az állati fehérje mennyisége szabta meg, hogy kialakultak-e a rákos daganatok.

A bizonyítékoknak egész tömkelege ez. Gyakorlatilag cáfolhatatlanok.


880 millió embert érintő egészségügyi vizsgálat Kínában

Amikor az 1970-es évek elején Kína miniszterelnöke megbetegedett, személyes érintettsége révén egy az egész országra kiterjedő egészségügyi felmérés vette kezdetét Kínában. 880 millió lakoson vizsgálták tizenkét féle rákbetegség kialakulásának okát és kockázati tényezőit, de a felmérés kiterjedt az összes ún. civilizációs betegségre, úgymint a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegségre is.

Felosztották az országot körzetekre, országos térképeket készítettek, vizsgálták a városokban és a vidéken élő embereket. Az eredmény egy soha nem látott, hatalmas méretű orvosi kutatóprogram lett, melyben 650 ezer ember dolgozott. A vizsgálat kimutatta, hogy Kínában hatalmas különbségek voltak a rákos betegségek előfordulásában, nem csak a város és a vidék, hanem vidék és vidék között is.

Az Egyesült Államokban területi összehasonlításban két-háromszoros különbségek adódtak. Kínában azonban százszoros is előfordult. Miért ilyen nagyok az eltérések? Mi okozhat ekkora különbséget egy genetikailag nagyjából egységes népesség körében? Mi az oka annak, hogy Kínában általában véve jóval ritkább a rák, mint Észak-Amerikában és más nyugati országokban?

Az egészségügyi hatóságok világszerte megértették, hogy ha sikerül választ találni ezekre a kérdésekre, az nem csak a kínai nép számára, de az egész emberiség számára felbecsülhetetlen haszonnal jár majd.


Nemzetközi kutatások

1983-ban, hét évvel az után, hogy Csou En Laj májrákban elhunyt, az általa indított vizsgálat kiterjesztéseként nemzetközi kutatóprogram vette kezdetét.

Ezt a kutatóprogramot a The New York Times minden idők legátfogóbb kutatásának nevezte az étrend és a betegségek kockázati összefüggésének feltárásában. A Science tudományos folyóirat pedig úgy nyilatkozott róla, hogy ez minden idők legátfogóbb vizsgálata, amely az élelmiszerek, a környezet, a szociális viszonyok és a betegségek kapcsolatát kutatta.

Az amerikai Cornell Egyetem, a Kínai Orvosi Akadémia és a brit Oxfordi Egyetem közös kezdeményezéseként jött létre. Közösen irányította Dr. Junshi Chen, a legjelentősebb Kínai Táplálkozáskutatási Laboratórium helyettes vezetője, Dr. Junjao Li, Kína ráktérképének egyik megalkotója, és a Kínai Orvosi Akadémia kutatója, Sir Richard Peto professzor az Oxfordi Egyetemről. A programot Dr. Colin Campbell, az Amerikai Tudományos Akadémia nevezetes, Étrend, táplálék, rák című jelentésének egyik szerzője vezette.

A kutatók Kína 65 megyéjébe látogattak el, kérdőíveket töltöttek ki az étrendről és az életmódról, emberek tízezreitől vettek vizelet- és vérmintát 2-3 havi rendszerességgel, több éven keresztül.

A Kína kutatóprogram arra kereste a választ, vajon az ország egyes területein élők igen eltérő táplálkozási szokása összefüggésben állhat-e a rák és más betegségek halálozási rátájában tapasztalható igen markáns különbségekkel. Személyesen leutaztak a kijelölt családokhoz és három napon át vizsgálták aprólékosan az egyes családok táplálkozását: mit esznek, hol vásárolják, mit tartalmaz stb. A piacokon ételmintákat vettek.
Kína 27 tartományából összesen 24 tartományban választottak ki területeket úgy, hogy a klimatikus és topográfiai viszonyok széles skáláját reprezentálják. Amikor a kutatás véget ért, a tudósok a világ legátfogóbb népegészségügyi eredményeit tarthatták kezükben.

Vizsgálták:

  • a bélrák és az étkezési rost-bevitel viszonyát;
  • a koleszterinszintet növényi és állati étrenden;
  • a rossz koleszterin (az LDL) alakulását növényi és állati étrenden;
  • a C-vitamin-bevitel és a gyomorrák viszonyát;
  • a béta-karotin és a különböző rákbetegségek kapcsolatát;
  • a teljes zsiradék, a fehérjebevitel és a rák,
  • az állati fehérje és a májrák,
  • az ösztrogénszint és a mellrák kapcsolatát.

A döntés a kezünkben van!

Minden egyes publikáció summája: részesítsük előnyben a növényi étrendet, fogyasszunk sok nyers zöldséget és gyümölcsöt, valamint gabonaféléket és olajos magvakat. Ha viszont az étkezésünkben az állati fehérjék aránya eléri a 15-20 százalékot, akkor szinte teljes bizonyossággal utolér bennünket a rákbetegség valamelyik formája. Kínában az állati fehérje fogyasztásának aránya 0,8 százalék, az Egyesült Államokban 13,4 százalék. A különbség több mint tízszeres.

A Kína kutatóprogram arra is fényt derített, hogy a magas koleszterinszint nem csak infarktus kockázati faktor, hanem a rákkal és a cukorbetegséggel is együtt jár. Ma már jól ismertek azok az élelmiszerek, amelyek a legjobban emelik a koleszterinszintet: az állati eredetű telített zsírok és a hidrogénezett növényi zsiradék: a margarin, amely a süteményekben, cukrásztermékekben található bőségben. Emellett az állati fehérjék is magas koleszterinszintet okoznak.

Ugyanakkor jól ismertek a koleszterincsökkentő ételek: szója, a teljes kiőrlésű gabona, a zöldségek és a gyümölcsök. Általában minél több rostot és hüvelyest tartalmaz az étrendünk, annál alacsonyabb a koleszterinszintünk.

A Kína-tanulmány megállapításait egyéb orvosi kísérletsorozatok is alátámasztották.
Egy vizsgálat, amelyet 122 ezer amerikai ápolónőn végeztek, azt mutatta, hogy azoknak a nőknek, akik naponta esznek húst, két és félszer nagyobb az esélye a vastagbélrák kialakulására, mint azoknak, akik csak havonta egyszer fogyasztanak.

Egy, a Harvard Egyetemen végzett kutatás kimutatta, hogy a sok tejterméket fogyasztó férfiak esetében az áttétes prosztatarák gyakorisága négyszeres. Azoknál a kínai férfiaknál ellenben, akik növényi alapú étrenden éltek és nem fogyasztottak tehéntejet, világviszonylatban a legalacsonyabb volt a prosztatarákos esetek aránya.
Minél nagyobb mennyiségű állati eredetű táplálékot fogyasztunk, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy civilizációs betegségekben, rákbetegségben szenvedjünk. A szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések döntő része pusztán a növényi alapú étrenddel megelőzhető lenne.

Dr. Colin Campbell azt tanácsolja, hogy az állati eredetű táplálék által uralt étrendről növényire kell váltani. A professzor a növényi alapú étrend egyik leghangosabb tudományos tekintéllyel bíró szószólója lett. Egy tehenészfarmon nőtt fel, hagyományos húsos étrenden. Doktori értekezésében az állati eredetű táplálékok mellett állt ki, de a kínai kutatóprogram később az ellenkezőjéről győzte meg őt. Ahogy ő maga állítja, pusztán meghajolt a tudományos bizonyítékok súlya előtt. Növényi étrenden él feleségével és öt gyermekével.


A magas állatifehérje-bevitel hatásai

A következőket állapította meg még a kutatási program:

Az amerikai lányok 11,5 évesen kezdenek el menstruálni, a kínaiak 17 évesen. A magas állati fehérjebevitel korai nemi éréshez és rendellenes fejlődéshez vezethet.

Minél nagyobb a bevitt állati fehérje mennyisége, annál magasabb az ösztrogénszint. Minél magasabb az ösztrogénszint, annál nagyobb az esély a májrákra. A cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az autoimmun betegségek stb. lényeges javulást mutatnak egészséges táplálkozás esetén.

A II. típusú cukorbetegeknél, ha 42 héten át növényi étrendet követtek, az inzulin adagolása feleslegessé vált. Az I. típusú cukorbetegeknél 20-30 százalék inzulincsökkentést lehetett elérni. Nyers táplálkozással az egytizedére lehet csökkenteni. A vegetáriánus táplálkozás hatására a fiataloknál a fejlődés arányosabb és vonásaik is szebbek.


Dr. Colin Campbell életmódtanácsaiból

Ne vonjunk ki semmit az élelmiszerekből, és a már kivont alkotóelemeket ne étrendkiegészítőkkel pótoljuk. Minden élelmiszert fogyasszunk úgy, ahogy a természetben van. A vitaminkiegészítők nem garantálják a jó egészséget. Táplálkozzunk az Isten által teremtettek szerint. A szintetikus vitamin nem pótolja az eredetit.

A növényi ételekben minden alkotóelem – fehérje, szénhidrát, zsiradék, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek – jobb minőségben vannak jelen, mint az állati eredetű ételekben. Nincs olyan állati táplálék, melyet a növényi világban ne jobb minőségben kapnánk meg.
Gének nem okoznak betegséget. Az örökletes tényezők csak az állati fehérje fogyasztása mellett okoznak problémát. A növényi táplálkozás nagymértékben képes a toxikus vegyszerek hatását ellensúlyozni.

Viszont a hús és a zsír leterheli a máj működését, így az nem tud jól méregteleníteni.
Ha sok növényt fogyasztunk, amiben sok a rost, a vitamin, az ásványi anyag és a folyadék, akkor a toxinok lebontása megvalósul.

A vegetáriánus táplálkozás, amely a korai stádiumban véd, megállíthatja vagy visszafordíthatja a rákbetegséget a későbbi stádiumban is.

Dr. Benjamin Spock híres gyermekorvos élete végén a következőt nyilatkozta: „Ha nekem ma kellene a gyermekeimet táplálni, nem etetném őket állati eredetűvel."

„Az orvos a jövőben nem gyógyszert fog adni, hanem érdekeltté teszi betegét az emberi testről való gondoskodásban, a megfelelő táplálkozásban, továbbá a betegség okának megértésében és a betegség megelőzésében."
(Thomas Edison)


Kapcsolódó cikkek:

interjú Dr. T. Colin Campbell-lel

Andrew Nicholson, M.D.

A cukorbetegség nem szükségszerűen egyirányú utca. Korai tanulmányok szerint a 2-es típusú cukorbetegség javulhat, és egyes esetekben meg is szűnhet a finomítatlan vegan étrendre váltással.

Bővebben...

A következőképpen írnék receptet a szívkoszorúér-betegség megelőzésére - mondja Ole Faergeman az Aarhusi Egyetem (Dánia) preventív kardiológia (szívbetegségek megelőzésével foglalkozó tudomány) tanszékének professzora:

hagyja abba a dohányzást,
ne egyen húst (főleg ne marhahúst) és
ne igyon tejet.

Bővebben...

A Washington Egyetem Orvostudományi Intézetének (St. Louis) kutatóit érdekelte a téma, hogy a kizárólag nyers növényi táplálékon élők - akik egyáltalán nem fogyasztanak még tejet, tejterméket sem, csak zöldségfélét, gyümölcsöt, dióféléket és csíráztatott magvakat nyersen, eredeti állapotuk megváltoztatása nélkül -, mennyire hajlamosak a csontritkulásra.

Bővebben...

A Harvard School of Public Health (Harvard Egyetem Közegészségtani Intézete) őszintén bevallja, hogy a legutóbbi vizsgálatok eredményei elbizonytalanították a szakembereket az oszteoporózis megelőzésének több kérdésében, beleértve azt is, hogy egyáltalán alkalmas-e a tej erre a célra.

Azt azonban kereken kimondják, hogy a kutatási eredmények szerint a rendszeres tejfogyasztással nem előzhetők meg a csonttörések...

Bővebben...

Egy 2004-ben megjelent tanulmányból megtudhatjuk, hogy a betegek könnyen térnek át a szokásos mindenevő étrendről a zsírszegény vegetáriánus étrendre, aminek eredményeként fogynak, csökken a vérnyomásuk, és más előnyökkel is jár.

Bővebben...

Alkategóriák

A táplálkozás során mire kell figyelned, hogy ne csak pusztán megőrizd az egészségedet, de egészségesebben tudj élni, mint a húsevő étrenddel. Sokat hallani hiánybetegségek veszélyeiről, állítólagosan csak állati eredetből beszerezhető anyagokról. Szeretném ezeket a gyakori kételyeket eloszlatni.

Egyre elterjedtebb a vegán és vegetariánus életmód. Mennyire előnyös ez, amikor egy kismama, amikor gyermeket vár? Jó kérdés, hogy ha születik egy baba a vega családba, őt mire szoktassuk?

A Táplálkozási és Dietetikai Akadémia (USA) álláspontja szerint a helyesen megtervezett vegetáriánus, és köztük vegán étrendek egészségesek, táplálkozási szempontból megfelelők, és egészségügyi előnyöket nyújthatnak bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében. Ezek az étrendek az életciklus minden szakaszában megfelelők, beleértve a terhességet, szoptatást, csecsemőkort, gyermekkort.

Szakemberek véleményéből találsz összefoglalót a Gyermekek, kismamák egészsége menüpontban.