Moha vegetáriánus és vegán honlapja

Az Ausztrál Orvosszövetség, mely az állam legbefolyásosabb egészségügyi szervezete, kétoldalas közleményt publikált a feldolgozott hústermékek egészségre gyakorolt káros hatásáról. A szerző egy orvosházaspár, a gyermekorvos Heleen, és férje, a szülész-nőgyógyász Alphonse Roex, a dél-ausztráliai Adelaide államból. A házaspár hét évvel ezelőtt ismerkedett meg a növényi étrenddel, és elkezdték kutatni a tudományos hátterét. Ennek kapcsán meggyőződtek róla, hogy a teljes értékű növényi étrend a lehető legjobb választás az emberek egészségének megőrzéséhez, és ezt számtalan vizsgálat alátámasztja. Ők maguk is rengeteg tanulmányt olvastak a táplálkozás és az egészség összefüggéseiről. Ezek mindegyike hitelesen igazolja, hogy a teljes értékű növényi táplálkozás hozzájárul az élettartam növekedéséhez, és csökkenti olyan a krónikus betegségek kockázatát, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a kettes típusú diabétesz és egyes daganat-fajták. >> teljes cikk

Az Egyesült Királyság legnagyobb, táplálkozással és étrenddel foglalkozó szervezete, a Brit Táplálkozástudományi Szövetség a vezérigazgatójuk által aláírt dokumentumban kijelenti, hogy a helyesen összeállított növényi étrend minden életszakaszban támogatja az emberek egészségét.

„Szeretnénk megerősíteni a vegánokat abban, hogy étrendjük az egészségüket is támogatja, valamint segítjük a dietetikusokat, hogy munkájuk során magabiztosan terjesszék a vegán étrendi javaslatokat.” >> teljes cikk

A Táplálkozási és Dietetikai Akadémia (2016 decemberi) álláspontja szerint a helyesen megtervezett vegetáriánus, és köztük vegán étrendek egészségesek, táplálkozási szempontból megfelelők, és egészségügyi előnyöket nyújthatnak bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében. Ezek az étrendek az életciklus minden szakaszában megfelelők, beleértve a terhességet, szoptatást, csecsemőkort, gyermekkort, kamaszkort, késői felnőttkort, valamint sportolók számára is megfelelők.  >> teljes cikk

Fehérje bevitellel kapcsolatos tévhit a laikusok körében, hogy a tisztán növényi étrend elégtelen fehérjetartalma, – azaz, ha valaki mellőzi az állati fehérjék fogyasztását – “kóros fehérjehiányt” (ilyen a kwashior-kór és marasmus, melyek lényegében csak a harmadik világban ismert betegségek és a krónikus éhezéssel és tápanyaghiánnyal kapcsolódnak össze) és látványos izomfogyást eredményez majd. Ezt ugyan már számos külföldi tudományos kutatás is megcáfolta:

“A fehérjéket aminosavak építik fel, amelyek közül a legtöbb szakirodalom jelenleg kilencet tekint esszenciálisnak humán vonatkozásban. Valójában az emberi szervezet csupán két aminosavat nem képes önmaga szintetizálni (treonin, lizin).”

A treonin és lizin esszenciális aminosavakon kívül, minden más esszenciális aminosavat képes a szervezet szintetizálni bizonyos biokémiai folyamatok útján, ha a táplálkozással elegendő energiát biztosítunk számára.

A növényi étrenden élőknek jóval magasabb a szérum-albumin szintje. Ez egy olyan laborparaméter, ami – egyebek mellett – arra is használható, hogy megítéljék a szervezet fehérje ellátottságát. A magas szérum-albumin szint annak köszönhető, hogy míg az állati fehérjék fogyasztása folyamatos gyulladásban (inflammáció) tartják a szervezetet, – mely egyébként katabolikus, fehérjebontó állapot is – addig a növényi étrenddel bevitt fehérje nem okoz ilyen jellegű negatív változásokat. Ennek köszönhetően indirekt módon ugyan, de jobb fehérje ellátottságot eredményez a növényi alapú táplálkozás, mint a mindenevő étrend. >> teljes cikk

Az állatifehérje-bevitel minden 10 százalékos növekedése 2 százalékkal emelte a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát és 8 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségekből származó halálozás rizikóját.

Ezzel szemben a több növényi fehérje fogyasztása 10 százalékkal csökkentette a bármely okból bekövetkező halálozások kockázatát >> teljes cikk

A leggyakrabban használt arzén tartalmú hozamfokozó, a roxarsone serkenti a növekedést, kiirtja a parazitákat, és színt ad a baromfihúsnak. Ez a szer eredeti állapotában nem mérgező, de bomlástermékként a csirke szervezetében méreggé alakul át. Az arzént kapcsolatba hozták már húgyhólyag-, tüdő-, bőr-, vese-, és vastagbélrákkal, kisebb mennyiség rendszeres bevitele pedig részleges bénuláshoz és cukorbetegséghez vezethet. >> teljes cikk

Ókori források több helyen is említést tesznek arról, hogy a gladiátorok bab- és gabonafélékből álló vegetáriánus diétán éltek. A korabeliek gyakran árpaevőként (hordearii) hivatkoztak az arénákban fellépő harcosokra. A mostani eredmények szerint a gladiátorok általában valóban vegetáriánusok voltak, azonban ez nem igen tér el a lakosság többi részének táplálkozási szokásaitól, akik többnyire szintén húsnélküli gabonaételeket ettek.  >> teljes cikk

Számos ember vált egészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi, vagy más okokból növényi étrendre. Sok érvet és ellenérvet hallunk, amiket ezúttal szakértők segítségével vizsgáltunk meg. A rendezvény célja nem az volt, hogy eldöntsük, hogy a növényi vagy a vegyes táplálkozás az egészségesebb, hanem választ találni arra, hogy megvalósítható-e a növényi étrend, mik a legfőbb pontok, amiket számításba kell venni, és milyen hatással lehet ez az egészségünkre.

A vitaest fontos ereménnyel zárult:

Szakértőink egyetértettek abban, hogy a vegán életmód jó alternatíva tud lenni és egészségesen megvalósítható a megfelelő vitaminbevitel és az egyéni egészségügyi állapot figyelembevétele mellett.

>> teljes cikk

Minél nagyobb mennyiségű állati eredetű táplálékot fogyasztunk, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy civilizációs betegségekben, rákbetegségben szenvedjünk. A szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések döntő része pusztán a növényi alapú étrenddel megelőzhető lenne.

>> teljes cikk