Moha vegetáriánus és vegán honlapja

Hús és globális felmelegedés: az igazság feltárása a bolygó megmentéséért

Narrátor: A Worldwatch Institute, a világszerte elismert USA környezetvédelmi agytröszt nemrég a következő kérdést tette fel folyóirata, a World Watch Magazine 2009 november/decemberi számának borítóján: „Megöli-e az állattartás kibocsátása a bolygót?” Dr. Robert Goodland, a Világbank Csoport nyugdíjas vezető környezetvédelmi tanácsadója, és Jeff Anhang, a Csoport Nemzetközi Pénzügyi Vállalat osztályának kutató hivatalnoka és környezetvédelmi szakértője ezt a kérdést válaszolták meg az „Állattartás és klímaváltozás” című cikkükben. Válaszuk egyértelmű „igen” volt, amint arra a következtetésre jutottak, hogy az állattartás termelési ciklusa és ellátási lánca az ember-okozta, globális üvegházgáz kibocsátások legalább 51%-át állítja elő.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2006-os jelentése, „Az állattartás hosszú árnyéka” azt a következtetést vonta le, hogy az állattartó ágazat ezeknek a kibocsátásoknak a 18%-áért felelős. Még ez a szám is jelentős, figyelembe véve, hogy a sok jelenlegi kormányzati csökkentési program középpontjában álló közlekedési ágazat a világszerte kibocsátott üvegházgázoknak csak 13%-áért felelős. A jelentés még figyelemre méltóbb amiatt, hogy a FAO-n belül az Állattartás csoport írta.

Dr. Goodland és Mr. Anhang tanulmányukat a FAO számításaira alapozzák, és kiterjesztik azt, beszámítva olyan kibocsátásokat, amikről úgy gondolják, hogy hiányoznak, alulbecsültek, vagy rossz helyen számították be azokat. A mai műsorban meg fogjuk vizsgálni úttörő munkájukat, és meghallgatjuk néhány tudós és egy környezetvédelmi gazdasági szakértő véleményét az állattartás kibocsátásairól.

Az állattartás hosszú árnyéka elejétől a végéig megvizsgálta az állattartó ágazatnak tulajdonítható kibocsátásokat, köztük azokat, amik a műtrágyagyártás, takarmánytermesztés, és az állattartás termékeinek tartása, megölése, feldolgozása, szállítása és hűtése során keletkeznek. A jelentés azt találta, hogy az állattartás állítja elő az ember-okozta szén-dioxid 9%-át, a metán 37%-át, és a dinitrogén-oxid 67%-át. A tanulmány azt is kijelentette, hogy száz éves időszak alatt a metánnak a szén-dioxidnál 23-szor nagyobb a globális melegítő képessége, míg a dinitrogén-oxid globális melegítő képessége 296-szor nagyobb.

Ezen adatok alapján a tanulmány a következő ajánlást tette: „Az állattartó ágazat a legsúlyosabb környezeti problémák két vagy három fő, legfontosabb okozója közé tartozik, minden mércével, a helyitől a globálisig. A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy ennek kellene lennie az intézkedések egyik középpontjában, amikor a talaj leromlás, klímaváltozás, levegőszennyezés, vízhiány, vízszennyezés és a biodiverzitás csökkenésének problémáival foglalkoznak.

Dr. Daniel Johansson, a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem környezetvédelmi közgazdásza úgy gondolja, hogy ha az állattartás a globális kibocsátások akár 18%-át produkálja, ez több mint elegendő arra, hogy bizonyítsa a húsfogyasztás csökkentésének szükségességét.

Daniel Johansson (PhD, környezetvédelmi közgazdász, Chalmers Műszaki Egyetem, Svédország): A FAO tanulmány nagyon erős volt. Tényleg megmutatta, hogy a húsfogyasztásnak nagyon nagy a hatása a klímaváltozásra, és a FAO cikkel tényleg kimutatod, hogy a hús a klímaváltozás problémájának nagyon fontos aspektusa. És a húsfogyasztás csökkentése a klímaváltozás mérséklésének nagyon fontos aspektusa.

Narrátor: A FAO úgy számolta, hogy az állattartás összességében évente 7,5 millió tonna CO2 egyenértékért felelős. Ezzel összevetve, Dr. Goodland és Mr. Anhang szerint az állattartó ágazat évente legalább 33 millió tonnát állít elő. A szerzők kijelentik, hogy ebből 22 millió tonna, vagy a globális kibocsátások 34,5 %-a származik olyan forrásokból, amikkel a FAO nem foglalkozott. Legfontosabbak az állatok légzéséből származó szén-dioxid, továbbá az a CO2 megkötés, amiről lemondunk az erdők és a növényzet kiirtásával az állattartás miatt, valamint a metán szerepének alulbecslése.

Dr. Goodland és Mr. Anhang a FAO adatain a legnagyobb egyedi módosítást az állatok légzéséből származó CO2 hozzáadásával hajtották végre, és kijelentették, hogy ez a forrás 8,8 millió tonna CO2-ért felelős. Ezzel szemben „Az állattartás hosszú árnyéka” arra jutott, hogy a légzésnek nincs nettó hozzájárulása, mert része „egy gyorsan pörgő biológiai rendszernek”. De megállja-e a helyét ez az állítás? Dr. Goodland és Mr. Anhang Dr. Alan Calverd brit fizikus munkáját idézi a légzés beszámításának szükségességéről.

Dr. Calverd eredményei a Physics World újság „Kiotó radikális megközelítése” című cikkében jelentek meg 2005-ben. Számításai szerint az állattartás légzéséből származó szén-dioxid az ember-okozta teljes CO2 kibocsátás 21%-ának felel meg. A Supreme Master Television beszélt Dr. Calverd-del, hogy megtudja, miért döntött úgy, hogy a légzésre koncentrál az állattartás világméretű üvegházgáz kibocsátásának kiszámításakor. Dr. Calverd elmagyarázta, hogy fizikusként, az ő nézőpontjából az állatok elsődlegesen növényi energiát alakítanak át másfajta energiává, nevezetesen hővé és mozgássá.

Alan Calverd (PhD, brit fizikus): És a légzés mindössze a növényi anyag oxidálása. Egy biokémikus elmondja majd neked, hogy ez ennél sokkal bonyolultabb, de a fizikus számára, ami bemegy, azok szénvegyületek, és ami kijön, az szén-dioxid és energia. És ez az energia az, amit az állatok mozgásra használnak, és arra is, hogy magukat működőképes hőmérsékleten tartsák.

Valójában az alapanyagcsere sebessége – az, amire szükséged van, hogy a testedet működőképes hőmérsékleten tartsd –, ez az az energiamennyiség, amit csak azért termelsz, hogy életben maradj. És tényleg ez az, amire a számításaimat alapoztam, és kiderült, hogy ez nagyjából 150 watt egy nyugalomban lévő ember esetén. Ami a legnagyobb ember esetén majdnem pontosan 2 watt kilogrammonként; kiderült, hogy a legtöbb állat nagyjából ugyanezen a szinten működik. Csupán alapszintű fizikából kiindulva, és megnézve az emberek által elfogyasztott hús mennyiségét, egészen nyilvánvaló számomra, hogy az antropogén szén-dioxid kibocsátások 20-25 százaléka valójában a tenyésztett állatok kilégzése miatt van.

Narrátor: Az ENSZ FAO „Az állattartás hosszú árnyéka” című jelentésében azt írja, hogy az állatok légzését nem kell beszámítani az állattartásnak tulajdonítható kibocsátások közé, mert szerintük az állatok részei egy ökológiai egyensúlynak. Mr. Anhang és Dr. Goodland cikkében rámutat, hogy az állattartáshoz és takarmánytermesztéshez szükséges termőföld kialakításával az emberiség a CO2-kötő erdők óriási területeit tarolta le, sokkal nagyobb mértékben, mint az a földhasználat változás, amit a FAO számításában figyelembe vesznek, ugyanakkor az állatállomány számát a bolygón természetellenesen megnövelte, tízmilliárdos nagyságrendekre. Ahogy Dr. Alan Calverd brit fizikus megjegyzi, így létrejött egy bolygószintű egyenlőtlenség.

Alan Calverd (PhD, brit fizikus): Ha az egész világ folyamatos egyensúlyban lenne, akkor az állatok által elfogyasztott szén nagyjából ugyanannyi lenne, mint amit a növények megkötnek. De az egészben az a lényeg, ha belegondolsz, hogy ha az ember bármilyen hatással van a globális hőmérsékletre, akkor a bolygó nincs egyensúlyban. Egyenlőtlenséget hoztunk létre, és ennek az egyenlőtlenségnek része, hogy sokkal több állatot tenyésztünk, mint amennyi a természetben megjelenne.

Narrátor: Bár a FAO ezeket az adatokat nem vette figyelembe az állattartás miatti földhasználat váltásból adódó kibocsátások számításakor, jelentésük kimutatja, hogy az 1770-es években a föld 5%-át használták legelőnek, ami 2002-re nagyjából 27%-ra növekedett. Ezzel szemben ezen időszak alatt az erdős területek nagysága nagyjából ugyanennyi százalékkal csökkent, az 1770-es évek közel 50%-áról, a 2002-es 30%-ra.

Dr. Goodland és Mr. Anhang cikkükben kijelentik, hogy a növényi anyagot fogyasztó állatokban megkötődő CO2 mennyisége elhanyagolható a letarolt fák szénmegkötő és tároló képességével szemben. Ezért arra a következtetésre jutnak, hogy jogos és helyénvaló az állatállomány légzésének figyelembevétele az állatállománynak tulajdonítható összes kibocsátás kiszámításakor.

Egy másik módosítás, amit a szerzők Az állattartás hosszú árnyéka adatain végrehajtottak, az a földhasználat változáson alapul. Bár a FAO jelentés figyelembe vett bizonyos, az állattartáshoz kötődő földhasználat változásból adódó kibocsátásokat, mint amilyen az Amazonasz esőerdőinek jelenlegi irtása Brazíliában, az új jelentés szerzői szerint nem foglalkozott átfogóan a földhasználat változásból adódó kibocsátásokkal. Dr. Goodland és Jeff Anhang úgy gondolja, hogy a FAO elemzés nem elégséges annak a föld átalakításnak a figyelembevételére, ahogy az emberiség évszázadokon át irtja az erdőket az állattartás miatt.

Például úgy becsülik, hogy minden egyes hektár kiirtott vagy elégetett erdővel legalább 200 tonna szén kerül a légkörbe. Ezért tanulmányuk arra következtet, hogy figyelembe nem vett földhasználat változások felelősek évente legalább 2,6 millió tonna CO2 egyenérték kibocsátásáért.

Az állattartó mezőgazdasággal szemben a bio vegán gazdálkodás nagyon sokkal hatékonyabb a felhasznált földön előállított élelmiszer mennyiségét tekintve, ezért egy globális váltás a bio vegán étrendre sok olyan termőföldet szabadítana fel, amit ma az állattartáshoz használnak. Bármilyen használaton kívüli területet újra be lehet ültetni fákkal, vagy hagyni lehet, hogy újra szabadon nőjön. Cserébe az új növényzet szén-dioxidot kötne meg a légkörből.

A globális felmelegedéssel szembeni gyors cselekvésnek ezt a csábító lehetőségét mutatja be a Holland Környezetvizsgáló Hivatal tanulmánya, „Az étrendváltás éghajlati előnyei”. A Hivatal globális étrendi választások alapján három forgatókönyvet vett figyelembe, hogy meghatározza 2050-ig a globális felmelegedés mérséklésének költség megtakarításait. A Hivatal kutatói arra következtettek, hogy ha a Föld népessége elfogad egy növényi alapú étrendet, a klímaváltozás megfékezésének költsége 80%-kal csökkenne. Úgy jutottak erre az eredményre, hogy figyelembe vették az állatállományból jövő kibocsátások befejeződésének az előnyeit – feltételezve, hogy világszerte azok állítják elő az üvegházgázok 18%-át - és azt a CO2 mennyiséget, amit az újonnan felszabaduló területekre ültetett fák távolítanának el a légkörből. Joop Oude Lohuis, a Holland Környezetvizsgáló Hivatal Éghajlati és Globális Fenntarthatósági Egységének igazgatója további részletekről számol be.

Joop Oude Lohuis (a Holland Környezetvizsgáló Hivatal Éghajlati és Globális Fenntarthatósági Egységének igazgatója): Feltételeztük, hogy a füves területek, amiket abban az esetben az állatállomány nem használ többet, vissza fognak térni eredeti állapotukba. Tehát nem arról van szó, hogy átalakítják őket egy másik, mondjuk intenzív mezőgazdasági célra, hanem visszatérhetnének eredeti állapotukba. És emiatt a Föld néhány részén erdők fognak nőni, és a több erdőterület miatt szenet tartanak vissza. Tehát mondjuk úgy, hogy kétszeres osztalék van. Az egyik, hogy több hely van élelmiszertermelésre az embereknek, másik oldalról pedig több földed van, amit a CO2 tárolására vagy megkötésére lehet használni.

Narrátor: Számításaikban a Világbank kutatói feltételezték, hogy az állatállomány létszáma nagyobb a Földön, mint az a 21,7 milliárd, amit Az állattartás hosszú árnyéka a 2002-es adatok alapján figyelembe vett. Dr. Goodland és Mr. Anhang az állatállomány 50 milliárdos becslését használta, amit különböző civil szervezetek, valamint a FAO egyes saját adatai is alátámasztanak. A különbözet figyelembevételére 10 százalékot adnak hozzá a FAO által becsült kibocsátási adatokhoz. Bármelyik összehasonlítás szerint az emberiség 6,7 milliárdos népessége eltörpül a tenyésztett állatok száma mellett.

A szerzők úgy gondolják, hogy a FAO szintén alulbecsülte az állattartás által termelt metánt. Ezért következő lépésként közel 8%-ot adnak hozzá a FAO által számított kibocsátási adatokhoz, azon az alapon, hogy a metán hatását helyénvalóbb rövidebb időtartamon át nézni. Vita tárgya az, hogy a metánt hogyan vegyék figyelembe a klímaváltozási modellekben. Ez a légköri élettartammal függ össze, vagyis azzal az idővel, amit kibocsátása után egy gáz a légkörben tölt, azt melegítve.

A FAO jelentés a metán és az összes többi üvegházgáz hatását száz éves időszakon át vizsgálta, ami a CO2 hatását sokkal inkább kihangsúlyozza, a metán hatását viszont kevésbé. Száz év alatt globális melegítő képességét tekintve a metán 25-ször erősebb a CO2-nál. Ezzel szemben az „Állattartás és klímaváltozás” cikk a metán hatását 20 éves időszakon át vizsgálta, ami a metán hatását a CO2-nál 72-szer nagyobb melegítő képessége miatt sokkal jobban kihangsúlyozza. Öt éves időszak alatt a metán 100-szor erősebb a CO2-nál. Ebből adódik a kérdés: e két üvegházgáz közül melyikkel van értelme először foglalkozni, és miért? A bolygó nagyon gyorsan melegszik, ezért a gyors hűtés elérésének legjobb módja a rövid élettartamú gázok termelésének azonnali csökkentése.

Dr. Kirk Smith, az ENSZ IPCC, és a Berkeley, Kaliforniai Egyetem kutatója szerint a bolygó még akkor is katasztrofális szintekre melegedne, ha ma azonnal átállnánk a nulla-szén gazdaságra. Továbbá, a valódi nulla-szén gazdaság létrehozásához szükséges technológiák jelenleg egyszerűen nem léteznek. Dr. Smith a Kalifornia állam Légköri Erőforrások Tanácsa előtt tartott előadásában - „Szteroidkezelt szén: Metán – a klímaváltozás és egészség elhallgatott története” -, azt javasolta, hogy míg hosszú távon fontos törődni a szén-dioxid kibocsátással, létfontosságú, hogy azonnal elkezdjünk dolgozni a metán kibocsátások csökkentésén. Tájékoztatást adott ebből a fontos beszédből a Supreme Master Television-nek adott interjúban.

Dr. Kirk Smith (Globális környezetegészség professzora, Kaliforniai Egyetem, Berkeley, USA): Olyan 25 évvel ezelőtt, amikor az első IPCC jelentés készült, és az első összejövetel, az Earth Summit (Föld Csúcstalálkozó) zajlott Rióban, a klímaváltozás nagyon távolinak tűnt. És hosszú távon a főszereplő persze a szén-dioxid. De most, hogy a klímaváltozás sokkal inkább a nyakunkon van, és már látunk fő hatásokat, ökológiai hatásokat, különösen a gleccserek olvadását, és a tengeri jég eltűnését, stb, felismerjük, hogy ez nem is olyan távoli, és gondolkodnunk kell rövid távon is, csakúgy, mint hosszú távon. A tudomány is jelentősen fejlődött. Most megértjük, hogy van néhány rövidebb életidejű szennyező anyag, üvegház szennyező anyag, aminek rövidebb távon van hatása az éghajlatra.

Persze, hosszú távon foglalkoznunk kell a CO2-dal, de ha a következő 20 évben hatást akarsz gyakorolni a klímára, azt a rövid életidejű gázokkal kell megtenned, amelyek közül a legfontosabb a metán. Tehát a következő 20 év kibocsátásából, a teljes melegedésnek csak kb. 40%-át fogja adni az idei CO2 kibocsátás. A másik 60%, vagy több, az a rövidebb életidejű gázokból fog származni, melyek közül legfontosabb a metán.

Narrátor: A Science magazin 2009. októberi számában közölt kutatás szerint a metánnak még a korábban gondoltnál is nagyobb a globális melegítő képessége, az aeroszolokkal zajló kölcsönhatása miatt. Ezek olyan apró részecskék, amiket pl. a fosszilis üzemanyagok elégetése hoz létre. Számítógépes modellezést használva Dr. Drew Shindell és munkatársai a NASA New York-i Goddard Űrkutatási Intézetétől azt találták, hogy száz éves időszak alatt a metán globális melegítő képessége 33, azzal a 25-tel szemben, amit az IPCC számításaiban használtak.

Korábban azt is kimutatták, hogy az aeroszolok jelenléte a szén-dioxid melegítő képességét csökkenti. Amikor fosszilis üzemanyagokat égetünk, a CO2 mellett felszabaduló aeroszoloknak hűtő hatásuk van. Noam Mohr, a New Yorki Egyetem fizika adjunktus professzora elmagyarázta ezt a folyamatot a Supreme Master TV-nek.

Noam Mohr (a New Yorki Egyetem fizika adjunktus professzora): Tehát amikor elégeted ezeket a fosszilis üzemanyagokat, akkor szén-dioxidot kapsz, ami melegíti a bolygót, és aeroszolokat, ami hűti a bolygót. És a nettó hatás, ha kiszámolod őket, nagyjából nullára jön ki; nagyjából semlegesítik egymást. Tehát abban a melegedésben, amit látunk, és amit a közeljövőben valószínű látni fogunk, más források dominálnak, amelyek közül legfontosabb a metán. Most kritikus környezeti válság zajlik, amelynek világszerte látjuk a hatásait, és ha foglalkozni akarunk azzal a melegedéssel, amit most látunk, a befektetésünk legjobb megtérülése abból származik, ha a többi gázzal foglalkozunk, legfőképp a metánnal, és annak egyes számú forrásával, az állattartással.

Narrátor: A megoldások tekintetében a Világbank kutatói arra kérik az embereket, hogy fogadják el az olyan terményekből készült hús és tejtermék analógokat, mint a szója, hogy az segítse őket a gyors átmenetben a növényi alapú étrendre. Azt mondják, hogy az átmenet még növelné is a munkalehetőségeket, mert e növények termesztése munkaigényes. Dr. Alan Calverd brit fizikus rámutat, hogy jelenleg sok gazda kap jelentős támogatást az állattartáshoz, és ezért, ha azt a kormányuk támogatja, hajlandóak támogatni az átmenetet a vegán étrendre.

Alan Calverd (PhD, brit fizikus): Egy rádió interjúban volt egy rövid beszélgetésem néhány gazdával; ami Angliában és Európában a gazdákat illeti, azt fogják termeszteni, aminek a termesztéséhez megadod a támogatást. Ha a marhahús helyett a szójabab termesztéshez ajánlod fel nekik a támogatást, szójababot fognak termeszteni. Lényegében egy gazdával mindössze annyit tehetsz, hogy vagy gyökér terményeket termesztesz, vagy föld feletti dolgokat. A kérdés az, hogy mit csinálsz a föld feletti dolgokkal. Ha a föld feletti dolgok közé tartoznak a babfélék, akkor azt megehetik az emberek; ha a föld feletti dolgok csak fű, akkor azt csak a szarvasmarha tudja megenni. De ami a gazdát illeti, neki ugyanakkora a földje. A döntés az, hogy mit termeszt rajta.

Narrátor: Zárásként említsük meg, hogy korunk leginkább tisztelt klímaváltozási szakértői megismétlik Robert Goodland és Jeff Anhang felhívását a világméretű, azonnali étrendváltásra. Sokan nyíltan kijelentik, hogy vegetáriánus étrendre kellene váltanunk a globális felmelegedés mérséklése miatt. A vegetáriánus Dr. Rajendra Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottságának elnöke kevesebb húsfogyasztásra szólítja fel az embereket. Dr. James Hansen, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének igazgatója pedig kijelentette, hogy a váltás a “jobban vegetáriánus étrendre” az az egyedi leghatékonyabb lépés, amit az egyén megtehet a globális felmelegedés visszafordítására.

Al Gore, az USA korábbi alelnöke is elismeri a húsfogyasztás óriási hatását a globális felmelegedésre, és azt mondja, hogy erre válaszul ő is módosítja az étrendjét. Javasolja a több gyümölcs és zöldség fogyasztását. Angliából a saját húsfogyasztását csökkentő Lord Nicholas Stern nemrég felhívást tett közzé, hogy a vegetáriánus étrend legyen része a klímaváltozás megoldásának. Lord Stern, a Világbank korábbi vezető közgazdásza, a brit kormány tanácsadója, és elismert klímaváltozási közgazdász kijelentette, „A hús a víz pazarló felhasználását jelenti, és rengeteg üvegházgázt termel. Óriási nyomást gyakorol az erőforrásokra. A vegetáriánus étrend jobb.” Yvo de Boer, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára egy további környezetvédelmi vezető, aki kiemelte a vegetáriánus étrend fontosságát. A globális felmelegedéssel kapcsolatban kijelentette, „az lenne a legjobb megoldás, ha mind vegetáriánusok lennénk”.

Örülünk, hogy Dr. Robert Goodland és Mr. Jeff Anhang megírta az “Állattartás és klímaváltozást”, és felhívják a világ figyelmét a tényre, hogy az ember-okozta üvegházgázok legnagyobb része az állattartó ágazattól származik. Úgyszintén őszintén köszönjük Yvo de Boer-nek, Dr. Rajendra Pachauri-nak, Lord Stern-nek, és másoknak, hogy támogatják a vegetáriánus étrendet, mint a klímaváltozás megállításának azonnali módját. Bárcsak bölcs szavaik gyorsan meghallgatásra találnának, hogy megmenthessük értékes lakóhelyünket.

Idézetek hírességektől

"...nincs kétségem afelől, hogy az emberi faj folyamatos fejlődése során arra hivatott, hogy felhagyjon az állatok fogyasztásával, úgy ahogyan a vad törzsek is elhagyták az emberevést, amikor civilizáltabbakkal kerültek kapcsolatba."

David Thoreau:
Walden

Szakrális idézetek

Egy ember nem azért nemes (vagy kiválasztott), mert élő lényeket sebesít meg. Azért hívják nemesnek, mert nem sebesít meg élő lényeket.

Dhammapada Szútra 19:270