Moha vegetáriánus és vegán honlapja

a Szlovén Köztársaság elnöke
2002-től 2007-ig

 

foto: Dr. Janez Drnovšek - vegetáriánus

Az emberiség egész története során csak néhány olyan figyelemre méltó államférfi volt, aki vegetáriánus volt, és komolyan kiállt az állatok jogai mellett. Még napjainkban is csak nagyon kevesen vannak. A politika világában Szlovénia ma egyike a ragyogó példáknak. Ezzel az interjúval Dr. Janez Drnovšek elnök első alkalommal fordul az emberekhez, hogy kezdjenek el gondolkodni arról az elképzelhetetlen kegyetlenségről, amit az emberiség zúdít az állatokra. Damjan Likar, az "Állatok felszabadítása" nevű szlovén újság főszerkesztője 2005. december 15-én készített interjút Dr. Janez Drnovšekkel, Brdoban, Szlovéniában, Kranj közelében. Kérjük olvassa el az alábbi, teljes terjedelmű beszámolót.

Kérdés: Miért vált vegetáriánussá, és ennek eredményeként milyen változásokat észlelt?

Válasz: Mert úgy érzem, a vegetáriánus étel jobb, jobb minőségű. Azért eszünk húst, mert így neveltek fel minket. Néhány éve vagyok vegetáriánus, és épp mostanában lettem vegan, ami azt jelenti, hogy nem eszem tejet, tejterméket, és tojást. Még mindig bőséges a választék, változatos növényi ételek, ami kielégíti a szükségleteinket. Ezt a lépést a belső érzéseimet követve tettem meg. Néhányan azt hiszik, hogy a vegan étel nagyon korlátozott és unalmas, ami nem igaz. Nagyon változatos lehet.

Kérdés: Az étrendváltás fő oka a néhány évvel ezelőtti súlyos betegsége volt?

Válasz: Az volt az az időszak, amikor fokozatosan elkezdtem változni. Első lépésként elhagytam a vörös húst, aztán a baromfit, és végül a halat.

Kérdés: A vegetáriánus ételekre történő áttérés után jobban és egészségesebben érzi magát?

Válasz: Remekül érzem magam - azt mondják, túl sok energiám van.

Kérdés: Az Állatok védelmének világnapján (október 4-én) ön eszmecserére hívta a "Társaság az Állati Jogokért és Felszabadulásukért" csoport tagjait. Miről beszélgettek?

Válasz: Főleg azért hívtam meg őket, hogy erre a napra időzítve megpróbáljam eljuttatni az üzenetet a nagyközönséghez. Nem mindig ismerjük fel, hogyan bánunk az állatokkal, hogyan kezeljük őket. Ők élő teremtmények. Mint mondtam, van egy rögzült viselkedésmódunk az állatokkal szemben, és ennek eredményeként nagyon ritkán tűnődünk el azon, hogy valójában mit okozunk. Ha egy pillanatra elgondolkozunk azon, hogy az ember hogyan bánik az állatokkal, és milyen hatással van az állatok világára, azt mondhatjuk, hogy ő egyáltalán nem is ember. Csak gondoljon az összes vágóhídra, a marha- és baromfitenyésztésre, ahol az állatok számára lehetetlen körülmények uralkodnak. Az állatokat gyakran minden víz nélkül szállítják a teherautókon, ami rendkívül kegyetlen. Nem arról van szó, hogy az emberek rosszak, csak nem gondolkodnak el ezen. Amikor a végtermék ott van előttük, a tányéron, nem gondolnak arra, hogy az mi volt azelőtt, és hogyan jutott ebbe az állapotba.

Kérdés: Vagyis erkölcsi okokból is döntött úgy, hogy vegetáriánus lesz?

Válasz: Az erkölcs az ok része; a másik része az a tény, hogy nincs szükségünk állati húsra. Ezek csak olyan általunk követett gondolat mintázatok, amelyek belénk vésődtek. Valószínű tényleg nehéz egyik napról a másikra megváltozni, de fokozatosan meg lehet tenni. Én így tettem.

Kérdés: A sajtóban ön a tömeges haszonállat tenyésztés támogatása ellen szólalt fel. Mi oka volt erre?

Válasz: Szerintem ostobaság, hogy az Európai Unió fő célja a mezőgazdaság 100%-os támogatása, különösen a húsipari termékeké. Erkölcsi szempontból a legfőbb akadály valóban az a tény, hogy az EU támogatja a hús és baromfi tömegtermelését. De nemcsak erről, hanem táplálkozási szempontról is szó van. A természet gyakran emlékeztet minket, pl. a kergemarhakórral, mostanában a sertéspestissel, madárinfluenzával. Nyilvánvaló, hogy valami nem úgy van, ahogy lennie kellene, valami megzavarja a természet egyensúlyát, és ennek mindannyiunk számára figyelmeztető jelnek kellene lennie.

Kérdés: A boltokban a vegetáriánus termékek drágábbak, mint a húsáruk, ami nem ösztönzi az embereket az egészségesebb élelmiszer vásárlására. Ön szerint többen abbahagynák-e a húsevést, ha a vegetáriánus lehetőség olcsóbb lenne?

Válasz: Ez is egy tényező, bár szerintem a fő ok az emberek tájékozottsága. A feladat az emberek tájékoztatása arról, hogy mi folyik, és ők miben vesznek részt. Szerintem ez a kulcsa a dolognak. Ez pedig változásokhoz vezet a politikában, pl. a mezőgazdasági politikában, az agrártámogatásokban, és a jövő irányait tekintve. Ahelyett, hogy hatalmas erőforrásokat fordítanánk a hús nagy tömegben történő előállítására, azt a biogazdálkodásra kellene fordítanunk, hogy változatos gabona, hüvelyes és gyümölcsterményeket állítsunk elő, és mindazokat a termékeket, amelyek ezekből származnak. Ez feltétlenül gyengédebb lenne a természettel szemben, hiszen a biogazdálkodás azt jelenti, hogy nem használunk műtrágyát, vagy adalékokat. Azt jelentené, hogy nem szennyeznénk a környezetet, és nem lenne vegyi adalékanyag a táplálékunkban. A táplálékunkkal naponta elfogyasztjuk ezeket a vegyszereket, és ezek ártalmasak. De mindezek mögött nagy gyártók, érdekcsoportok, és hatalmas profit érdekeltségek állnak, amelyek a hajtóerői eme élelmiszeripari csoportosulásoknak. Mindemellett azt hiszem, hogy az emberek tudatossága folyamatosan növekszik a mi országunkban, és az EU-ban is. Az emberek egyre inkább keresik a természetes alternatívákat; a természethez fordulnak, és jobban tájékozottak az állatok, és az állati eredetű termékek problémáiról.

Kérdés: A saját tapasztalatai alapján ajánlaná-e másoknak a vegetáriánusságot?

Válasz: Ha én magam ezt teszem, nem látom semmi okát annak, hogy miért ne ajánlanám másoknak. Mint mondtam, nincsenek panaszaim; több energiám van, mint amennyi kell. Ha más nem is, élő bizonyíték vagyok arra, hogy életben maradhatsz hús és húsáruk nélkül.

Kérdés: Hogyan viszonyul ahhoz a tényhez, hogy mindannyiunknak ugyanakkora egészségügyi hozzájárulást kell fizetnünk? Jól ismert, hogy a vegetáriánusok sokkal egészségesebbek, és ezért az egészségügyi szolgáltatásokat nem használják olyan gyakran.

Válasz: Ez egy tágabb probléma; az egész koncepció lehetne másképp. Nem hiszem, hogy ez egy jogos érv, mert bizonyos fokú szolidaritásnak kell lennie, amelyben az egészségesek segítik azokat, akik nincsenek jól. De az is igaz, hogy mindenki felelős a saját egészségéért. Ha kevesebb ártalmas és egészségtelen ételt fogyasztanánk, jelentősen csökkentenénk az egészségügyre nehezedő anyagi terhet. Persze nem mindenkinek áll érdekében, hogy ez megtörténjen. Mi történne a gyógyszeriparral, hatalmas nemzetközi cégekkel, amelyek milliárdokat keresnek a beteg embereken?

Kérdés: Mi a véleménye a vadászatról?

Válasz: A vadászat, mint sport és az állatok gyilkolása bizonyára nem erkölcsi kérdés. Ha a vadásztársaságnak arra a részére utal, amelyik törődik a természetes környezettel és a vadállatokkal, például télen segít a táplálásukban, akkor az nagyon hasznos. Az a vadászat, ami definíciószerűen csak az állatok hajszolása és megölése, az persze teljesen erkölcstelen.

Kérdés: Mi a véleménye az élő állatokon végzett kísérletekről?

Válasz: Ez egy jól ismert probléma, ami manapság a politika előterébe került Európában és Nagy-Britanniában. Fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy szeretnéd-e, ha te egy ilyen kísérlet tárgya lennél. A második világháború alatt apám a dachaui koncentrációs tábor rabja volt, ahol ezernyi emberrel együtt ilyen orvosi kísérleteknek vetették alá. Egyáltalán nem tetszett neki. Vannak, akik azt mondanák, hogy erre a tudomány fejlődése miatt van szükség, de biztos vagyok benne, hogy a legtöbb esetben lehet más módszert használni, anélkül, hogy szükség lenne állatkísérletre.

Kérdés: Ön szerint honnan ered az állatokkal szembeni brutális bánásmód?

Válasz: Ez az emberek tudatosságának alacsony szintjéből fakad.

Kérdés: És történelmi szempontból?

Válasz: Nehéz a történelemben rámutatni a pontos időpontra. Ez az élet általános tiszteletének a kérdése. Az állatok érzésekkel megáldott élő teremtmények. Bárki, akinek van háziállata, vagy kisállata, tudja, hogy az állatoknak vannak érzései. A világ vallásai gyakran beszélnek az élet tiszteletéről, de ezen csak az emberi életet értik, sőt néha még azt sem. Visszatekintve a középkorra, a katolikusok hosszú időn át azt hangoztatták, hogy a bennszülött vörösbőrű indiánoknak, akiket a spanyolok és portugálok rabszolgasorba döntöttek, nincs lelkük. Ez azt jelentette, hogy nem úgy bántak velük, mint érzésekkel bíró, élő teremtményekkel. Aztán megváltoztatták a nézetüket, és azt mondták, hogy a feketéknek nincs lelkük. Ezt a feketék rabszolgasága követte évszázadokon át. Mindez az egyház áldásával történt. Ma ezt senki sem fogadja el. Láthatjuk, hogy az emberiség történelmi lelkiismerete különböző időpontokban hogyan változik, néhány intézmény ellentétes véleményének dacára is.

Kérdés: Nemsokára itt a karácsony. Emberek milliói számára ez a boldogság, szeretet és béke időszaka. Állatok milliói számára ez a vágóhidakon a szörnyű kegyetlenség időszaka, hogy az asztalunkat tetemek boríthassák. És mindez egy olyan ember születését ünnepelve, aki szerette az állatokat, védte, és nem ölte meg őket. Mi erről az ön véleménye?

Válasz: Jézus forogna a sírjában, ha tudná, hogy minden évben az ő nevében folyik az állatok tömeges gyilkolása. Az ő megváltása az élet abszolút tiszteletén alapul, és nagyon nehéz elképzelni, hogy elfogadná az állatok millióinak megölését az ő tiszteletére.

Kérdés: Tud ön arról, hogy az egyház az összes vegetáriánust (önt is beleértve) átokkal sújtja, és örök pokolra ítéli?

Válasz: Szerencsére azok, akik ezt mondják, nem döntenek arról, hogy ki megy a pokolba, és ki nem.

Kérdés: A világ összes vezetője állandóan azt hangoztatja, hogy a világbékére törekszik. Ön szerint van-e kapcsolat a béke és aközött, hogy miképp viszonyulunk az állatokhoz, és az embereket gyilkolás nélkül tápláljuk? Tolsztoj azt mondta: "Amíg vannak vágóhidak, háborúk is lesznek."

Válasz: Ha valakinek a lelkiismerete nagyon fejlett, ő nem fog ölni, és nem lesz kegyetlen az állatokhoz. Egy ilyen embertől nem várható az, hogy háborúzni megy, és nyereségért embert öl. Akik nem ölik meg, és nem eszik meg az állatokat, azoknak nagyobb esélyük van arra, hogy békés és harmonikus életre leljenek. Minden mindennel összefügg az ember lelkiismeretében. Egy magasabb szinten az egyikből következik a másik. A kulcskérdés az, hogy az embereket tudatosabbá tegyük.

Kérdés: Hogyan viszonyulnak ehhez a világ politikusai?

Válasz: A világ politikusai nem tudnak erről többet, mint a legtöbb ember. Azt vettem észre, hogy sok esetben az átlagemberek a politikusok előtt járnak. Sok nem kormányzati szervezetet látunk, amelyek olyan ügyeket támogatnak, amelyek a kormányok számára nem fontosak. Legyen szó a környezetről, az éghajlat változásáról, vagy arról, hogyan bánunk az állatokkal. Ez az igény a változásra a társadalom közönséges tagjaitól származik. A politikusok csak akkor fognak válaszolni, amikor egy kritikus tömeg elfogad egy elképzelést, amikor az emberek többsége várja és igényli a változást. Sajnos a politikusok nem azok, akik másokat tudatosságra ösztönöznek, hanem azok, akik a pillanatnyi közvéleményt követik. Amikor látják, hogy a közvélemény támogatása csökken, átrendezik a fontossági sorrendjüket.

Kérdés: Tolsztoj csak egy az emberiség sok nagy elméje közül, akik nyíltan támogatták a vegetáriánusságot. Hadd soroljak fel néhányat: Pithagorasz, Leonardo da Vinci, Nikola Tesla, Albert Einstein, és Mahatma Gandhi. Ezeket az embereket elismerés övezi a remekműveik és sikereik miatt, gyakran idézik őket a tehetségük elismeréseként. Ön szerint miért nem akarnak az emberek az állatokról és a vegetáriánusságról hallani ezektől a nagyszerű személyiségektől? Itt van például Albert Einstein merész kijelentése: "Semmi sem fogja olyan mértékben növelni az életben maradásunk esélyeit a Földön, mint az átállás a vegetáriánus étrendre." Milyen megjegyzést fűzne a lángész fizikus eme kijelentéséhez?

Válasz: Az emberiség hosszú távú fennmaradásának esélye feltétlen növekedne. Minden mindennel összefügg. A jobb minőségű táplálék valahogy összefügg a tudatosság magasabb szintjével. Ez egy párhuzamos folyamat - ha el tudjuk érni az egyiket, elérhetjük a másikat. Azonban ésszerűtlen azt várnunk az alacsonyabb tudatossági szinten lévőktől, akik kegyetlenek az állatokkal szemben, hogy abbahagyják a háborúkat és egymás manipulálását, és segítsenek eltörölni a szegénységet a világon. Röviden, amíg a tudatossági szint alacsony, a világon ma létező összes ellentét megmarad, és az is lehet, hogy addig a pontig fokozódik, ami az ember eltűnésével jár.

Kérdés: Valóban szeretik-e az állatokat azok, akik ezt mondják, de húst esznek?

Válasz: Azt hiszem, hogy az emberek szeretik az állatokat, a saját otthoni kedvencüket, de valahogyan más állatokat automatikusan megesznek. Ha le kellene mészárolniuk egy tehenet, hogy hozzájuthassanak egy szelet húshoz, kétszer is meggondolnák. A húsáruk külseje annyira eltérő, hogy az emberek abból nem asszociálnak valódi állatokra.

Kérdés: Egyes hölgyek télen bundát hordanak. Mi az ön véleménye a divatszakmáról?

Válasz: Ez ismét az emberek tudatosságának kérdése. Gyakran automatikusan elfogadjuk a viselkedési mintázatokat, anélkül, hogy kérdeznénk. Csak amikor megkérdezel valamit, akkor változhat meg a véleményed, és lehetsz tudatosabb az ügyben, hogy mit veszel meg.

Kérdés: Honnan van az embereknek joguk az állatok lemészárlására, bezárására és kínzására, míg ugyanakkor békét és mindenféle jogokat követelnek önmaguknak? Ezt jóváhagyja az alkotmány?

Válasz: Ezt így nem hagyja jóvá, persze a jogászok és ügyvédek elmondják önnek, hogy ez nem tilos, hanem valóban törvényesnek tekintett dolog.

Kérdés: Nem hivatalos forrásból azt hallottam, hogy még Brodi, a kutyája is vegetáriánus. Ez igaz?

Válasz: Önnek jók az információi. Erről őt kellene személyesen megkérdezni. Nem vagyok felhatalmazva, hogy a nevében válaszoljak. (nevetés)

forrás:
http://osvoboditev-zivali.org/

Idézetek hírességektől

„Bárhogy is magyarázzák a tényt, egyvalami bizonyos, hogy az erős húsevők általánosságban kegyetlenebbek és vadabbak, mint más emberek."

Rousseau

Szakrális idézetek

"Élőlényeket ölsz és helyes tettnek hívod. Mondd testvér, mit neveznél jogtalan tettnek? A legkiválóbb bölcsnek hívod magad; akkor kit nevezel hentesnek?"

Guru Granth Sahib, 1103. oldal