Szakemberek véleménye
A Washington Egyetem Orvostudományi Intézetének kutatóit érdekelte a téma, hogy a kizárólag nyers növényi táplálékon élők - akik egyáltalán nem fogyasztanak még tejet, tejterméket sem, csak zöldségfélét, gyümölcsöt, dióféléket és csíráztatott magvakat nyersen, eredeti állapotuk megváltoztatása nélkül -, mennyire hajlamosak a csontritkulásra.
Vizsgálódásuk végén arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a nyerskosztos növényevők egyáltalán nem törékeny csontúak, csontjaik - noha nem vastagok - meglepően erősek. >> teljes cikk
Magyarországon és az USA-ban is a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett a daganatos megbetegedések is élen járnak az elhalálozást okozó betegségek között. Számos populációt érintő tanulmány kiemelkedő prevenciós eszközként tekint a növényi alapú étrendre és a húsfogyasztás visszaszorítására a daganatos megbetegedések esetében. >> teljes cikk
A Harvard Egyetem közegészségügyi kara (Harvard T. H. Chan School of Public Health, Boston) által indított széleskörű felmérés megállapította, hogy azok a nők, akik serdülő- és fiatal felnőttkorukban sok rostgazdag ételt – elsősorban zöldséget és gyümölcsöt – fogyasztottak, a későbbiekben kisebb eséllyel lesznek mellrákosak azokhoz képest, akiknek a fiatalkori étrendje kevesebb élelmi rostot tartalmazott. >> teljes cikk
A szalonna, a sonka és a kolbász is ugyanannyira rákkeltő, mint a cigaretta – írja friss jelentésében a World Health Organisation (WHO). A pácolt és feldolgozott húsok ugyanabba a kategóriába kerültek, mint az azbeszt, az arzén, az alkohol és a dohány.
Fotó: Bloomberg / Europress / Getty
A WHO rákkal foglalkozó részlege, az International Agency for Research on Cancer (IARC) szerint elég bizonyíték van arra, hogy a feldolgozott húsokat mostantól a rákkeltő anyagok első csoportjába sorolják, mivel egyértelmű a kapcsolat: bélrákot okoznak.
A jelentés a vörös húsokat a 2A kategóriába sorolja, ami azt jelenti, hogy „az embereknél valószínűleg rákkeltő". A vörös húsok fogyasztását eddig a hasnyálmirigy- és prosztatarákhoz kapcsolták. Az IARC egyéves, nemzetközi tudományos vita után hozta meg döntését az új besorolásokról. A rákkutatással foglalkozó tudósok üdvözlik a döntést.
A WHO a mai nap folyamán bejelentette, hogy a bacon szalonna, a kolbász és más feldolgozott húsok rákot okoznak, és ez talán igaz a vörös húsokra is.
Fotó: Stiller Ákos
A WHO rákkutató ügynökségének nyilvánosságra hozott tanulmányából kiderül, hogy már ötven gramm feldolgozott kolbász- és szalonnaféle napi szintű fogyasztása tizennyolc százalékkal növeli a vastag- és végbélrák kockázatát. >> teljes cikk
1. rész
Dr. Neal Barnard a helyes, növényi alapú étkezésről beszél a rák megelőzéséhez, sőt visszafordításához. Egészségesek-e a tejtermékek? Mennyi rost van az állati termékekben? Miért van 9-szeres különbség a mellrák gyakoriságában japán nők populációi között? Megtudhatod a videóból!
Magyar felirat bekapcsolható!
Egy, a Harvard Egyetemen végzett kutatás kimutatta, hogy a sok tejterméket fogyasztó férfiak esetében az áttétes prosztatarák gyakorisága négyszeres. Azoknál a kínai férfiaknál ellenben, akik növényi alapú étrenden éltek és nem fogyasztottak tehéntejet, világviszonylatban a legalacsonyabb volt a prosztatarákos esetek aránya.
Minél nagyobb mennyiségű állati eredetű táplálékot fogyasztunk, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy civilizációs betegségekben, rákbetegségben szenvedjünk. A szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések döntő része pusztán a növényi alapú étrenddel megelőzhető lenne.
>> teljes cikk
Minden egyes publikáció summája: részesítsük előnyben a növényi étrendet, fogyasszunk sok nyers zöldséget és gyümölcsöt, valamint gabonaféléket és olajos magvakat. Ha viszont az étkezésünkben az állati fehérjék aránya eléri a 15-20 százalékot, akkor szinte teljes bizonyossággal utolér bennünket a rákbetegség valamelyik formája.
A kutatók természetesen megvizsgálták a növényi fehérjék ráksejtekre gyakorolt hatását is.
Amikor a vizsgált személyek étrendjében 20 százalék volt a növényi fehérje aránya (glutén, búzafehérje vagy szójafehérje), nem alakult ki rákos daganat! Tehát az óriási mennyiségű növényi fehérje nem volt semmilyen hatással a daganatos sejtek szaporodására.
...
Vizsgálták, hogy 6 és 24 százalék közötti állatifehérje-bevitel mellett hogyan alakul a rákos sejtburjánzás. Az eredmény igazolta az eddigieket: a 20 százalék és a fölötti csoportban minden állat májrákos lett.
A kísérletből az derült ki, hogy gyakorlatilag úgy, mint egy elektromos kapcsolóval, ki-be tudták kapcsolni a rákos daganatok növekedését, és mindig a magasabb fehérjetartalom indította be azt. Ez döntő bizonyíték az állati fehérje rákot előidéző hatására.
Mindegy, milyen rákkeltő anyag került a szervezetbe, minden esetben az állati fehérje mennyisége szabta meg, hogy kialakultak-e a rákos daganatok.
De ha már kialakult a rákos daganat, miként befolyásolhatjuk a hibás sejtek osztódását?
Összehasonlították az 5 és 20 százalékos állati fehérjét tartalmazó étrendet, és azt találták, hogy 20 százalék esetén három és félszer annyi rákos sejthalmaz keletkezett, mint az 5 százalék esetén, holott a táplálékok egyenlő arányban tartalmazott rákkeltő anyagot.
Később végeztek egy ellenpróbát. Nagyon sok aflatoxint adtak azoknak az állatoknak, melyek tápláléka mindössze 5 százalék fehérjét tartalmazott. A kísérletben részt vevő állatok másik csoportjának viszont nagyon kevés aflatoxint adtak magas, 20 százalék fehérjét tartalmazó táplálék mellett.
Az eredmény megdöbbentette a kutatókat. Hiába érintkezett nagyon sok rákkeltő anyaggal a sejt, mivel kevés volt az állati fehérje, a rákkeltő anyag nem tudott daganatos sejthalmazokat kialakítani.
Ellenben kis mennyiségű aflatoxin is elég volt ahhoz, hogy a magasabb (20 százalék) állati fehérjét tartalmazó étrend mellett is szép számmal hozzon létre daganatos sejthalmazokat. Minél több fehérjét adunk, annál nagyobb a növekedés. 10 százalék felett már robbanásszerűen nő.