Moha vegetáriánus és vegán honlapja

A vegetáriánizmus a latin eredetű "vegetabilis", azaz növényi szóból származik. A vegetáriánusok olyan emberek, akik növényi eredetű élelmiszerekkel táplálkoznak, elutasítják az állatok megöléséből származó termékek fogyasztását.

Az emberiség írott történelemből, leginkább a vallások (hinduizmus, buddhizmus, iszlám, kereszténység és zsidó hit, stb.) és különféle közösségek (pl. Pithagoreánusok) tanításaiból tudhatjuk, hogy a vegetarianizmus létező gyakorlat volt. Ismeretes, hogy az időszámításunk előtt 3-4 ezer évvel ezelőtt az ókori Egyiptom papjai nem fogyasztottak húst. Majd minden vallás ad rendeléseket a táplálkozással kapcsolatban, a húsevést többnyire mellőzendőnek írják.

Az első modern kori Vegetáriánus Társaság 1847-ben Angliában alakult meg. Amerikában 1850-ben, Németországban 1867-ben alakultak meg ugyanezen táplálkozási irányzattal foglalkozó társaságok. 1908-ban Drezdából indult a „The International Vegetarian Union” (Nemzetközi Vegetáriánus Szervezet), az angliai Leicesterből 1944-ben a „The Vegan Society” (Vegánok Társasága), 1985-ben pedig Brüsszelből a „European Vegetarian Union” (Európai Vegetáriánus Szervezet). Kimagasló történelmi személyek is (többek között Pitagorasz, Platón, George Bernard Shaw, Mahatma Gandhi, Albert Einstein, Leonardo da Vinci, Lev Tolsztoj) vegetáriánus vagy vegán életmódot folytattak.
1883-ban alakult meg a Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület).

1944-ben Elsie Shrigley és Donald Watson, akik az Egyesült Királyság Vegetáriánus Társaságának tagjai voltak, úgy érezték, meg kell különböztessék magukat "a többi vegetáriánustól", ugyanis ők elutasítottak olyan állati eredetű anyagokat, amilyeneket a többiek nem, vagyis a tojást, a tejet és tejtermékeket, és a mézet is. Magukat vegán (vegan) szóval illették, és ez hamarosan elterjedt a köztudatban is, mint azon emberek jellemzője, akik táplálkozásukból elutasítanak mindenféle állati eredetű anyagot.

A növényi eredetű nyersanyagokra és ételekre épülő táplálkozás a XX. század vége felé került a tudományos kutatások célkeresztjébe. A vizsgálatok fókusza annak feltárására irányult, hogy hogyan is hat – illetve hatnak – a növényi eredetű táplálékok az ember különböző fiziológiás, valamint patológiás állapotaira.

A vizsgálatok korai szakaszában kialakult negatív képzettársítások (növényi eredetű étkezés – rossz tápanyagellátottság, fehérje-, vitamin- vagy ásványianyag-hiány és alultápláltság) mind a mai napig élnek a köztudatban. A legújabb kutatási eredmények tükrében ezeket a téves vélekedéseket felül kell vizsgálnunk. A szegényebb (elsősorban harmadik világbeli) országokban hosszú követéses vizsgálatokat végezve azt tapasztalták, hogy ott a hús és más állati eredetű táplálékok fogyasztása nem megfelelő mennyiségű, így a kutatók azt a megállapítást szűrték le, hogy a nagyfokú alultápláltság az állati eredetű élelmiszerek korlátozott fogyasztásának a következménye. A tévesen levont következtetéseket a mai napig helytelenül magyarázzák az orvosok és a laikusok egyaránt.

Idézetek hírességektől

"A jövő orvosa nem orvosságot fog felírni, hanem felkelti páciensei érdeklődését a diéta, testkultúra iránt. Továbbá megmutatja nekik, a betegségek okát és a megelőzés módját."

(Thomas Edison)

Szakrális idézetek

Ahogy a ruhán a véres pecsét tisztátalan lesz, az embernek NEM LEHET TISZTA A TUDATOSSÁGA, AMIKOR VÉRT ÉS MÁS LÉNYEK HÚSÁT FOGYASZTJA.

Guru Nanak Dev, Guru Granth Sahib, 140. oldal

Kedves Látogató! A weboldalon cookie-kat(sütiket) használok, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Kérlek, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt!
Ok