Moha vegetáriánus és vegán honlapja

A világ egyik vagy talán a legtekintélyesebb orvosi folyóirata, a The Lancet vezércikkben hívja fel a figyelmet a húsfogyasztás eddigi gyakorlatának tarthatatlanságára. Az emberek és az általuk elfogyasztott állatok kapcsolatának története kulturális és érzelmi értelemben is rendkívül mélyen érinti az emberiséget. Az emberi történelem összefonódik a fogyasztásra szánt hústermeléssel. A hús - könnyen elérhető fehérjeforrásként - magas táplálkozási értéke miatt az étrend legfontosabb részévé vált. Meghatározója, formálója lett regionális identitásoknak és globális mozgalmaknak. A húsfogyasztás etikusságáról folyó, érzelemmel telített viták soha nem juthatnak a végükre - hacsak az utóbbi időben felfedezett összefüggések nem változtatnak ezen. Az állattenyésztés éghajlatra gyakorolt hatása, valamint a hús okozta táplálkozási és egészségi problémák ugyanis olyan súlyos aggodalomra adnak okot, hogy - mondja a The Lancet - beszélnünk kell róla.


Veszélyes fenevadak? Azért azok, mert megesszük őket

Az egészséges táplálkozás megteremtése fenntartható forrásból sokáig nem számított prioritásnak a legtöbb ország számára. Még a fejlett országokban is csak az utóbbi időben kezdtek el kibontakozni a környezettudatos fogyasztói mozgalmak. A kormányzati erőfeszítések (ha voltak) a magas jövedelmű országokban elsősorban az elhízás megfékezésére irányultak, különösen a cukor- és zsírfogyasztás visszaszorításán keresztül. Hasonlóképpen, a gazdálkodási szokások globális ökológiai fenntarthatósága nem volt a diskurzusok fő témája az elmúlt néhány évtizedben. Csak most kezdjük elővenni a hús szerepét mindkét vitában, és a bizonyítékok arra utalnak, hogy már régóta esedékes volt szokásaink újraértékelése.

A hústermelés negatív hatásai

A hústermelés ugyanis nemcsak azzal rombolja az ökoszisztémát, hogy üvegházgázokat termel, hanem közvetlen hatással van az ivóvízfelhasználásra, a földhasználat megváltoztatására és az óceánok savasodásra is. A Science tudományos folyóirat egyik legutóbbi tanulmánya szerint még a legkisebb hatást gyakorló húsnak is "sokkal nagyobb" a környezeti befolyása, mint a növény- és zöldségtermelés legkevésbé fenntartható formáinak. A népességnyomás növekszik, hiszen 2010 és 2050 között a világ emberi populációja egyharmaddal bővül, ami ki fogja kényszeríteni belőlünk a cselekvést.

A hús körül zajló diskurzus másik fontos elemét a PLOS One cikke foglalta össze, amely a vörös húsra vonatkozó egészségügyi adókat tárgyalja. A tanulmány szerint indokoltak bizonyos kényszerintézkedések, mert a vörös és feldolgozott hús fogyasztása miatt fellépő közvetlen egészségügyi költségek 2020-ban elérik a 285 milliárd dollárt, vagyis a világ bruttó GDP-jének 0,3% -át. Az összes haláleset 4%-át pedig globálisan szintén a vörös vagy feldolgozott hús okozza. Az egyes húsok 2015-ös WHO szerinti besorolását használva a szervezet Nemzetközi Rákkutató Intézete bizonyította, hogy a vörös húsok erősen rákkeltő anyagokat tartalmaznak.

Mit lehet és mit kell tenni?

A The Lancet szerint a kérdés, hogy mit lehet, sokkal nagyobb kihívást jelent, mint hogy mit kell tenni. Mind az egyes államoknak, mind a polgáraiknak arra kell törekedniük, hogy korlátozzák a húsok fogyasztását egészségi és környezeti okok miatt is. Ennek eléréséhez olyan dolgokról is vitát kell folytatni, hogy a vörös és a feldolgozott húsra kivetett adók megváltoztatásának mekkora lehet a szükséges mértéke. Egy nem elég körültekintő intézkedés ugyanis azzal a kockázattal jár, hogy tisztességtelenül érinti azokat, akiknek csak az olcsóbb feldolgozott húsok megvásárlására van lehetőségük. Arra pedig nem lehet tömegeket kényszeríteni egyik napról a másikra, hogy váltsanak át vegetáriánus étrendre: ezen az alapon a vitát sem lehetne lefolytatni. A célzott adózás azonban pozitív eredményeket hozott olyan komoly egészségügyi problémákat jelentő szokások esetében, mint a dohányzás.

Az ember által fogyasztott állatok jellemzően növényt esznek, amelyet meg kell termelni. Az állattenyésztéshez rengeteg víz kell, de ennek 98 százalékára az állatok által megevett növények termesztéséhez van szükség - maguk az állatok kevés vizet igényelnek. 1 kilogramm marhahús előállításához például 15 400 liter vízre van szükség, és ennek nagy részét a növények veszik fel, nem a szarvasmarha issza meg. Ugyanakkor növényeink és állataink is édesvizet igényelnek, amelyből egyre kevesebb van. Ez az egyik oka, hogy a jelenlegi húsfogyasztás fenntarthatatlan. Részletek!

A cselekvésnek valószínűleg szélesebb körű, rendszerszemléletű megközelítésben kell megtörténnie, sok rendkívüli nyilvánosságot kapó, tapintatos és kiegyensúlyozott beszélgetéssel a húsról. Ennek részeként tájékoztatást kell nyújtani a kormányzati gazdálkodási támogatások körének eldöntéséről, amelynek eredményeként mind az emberek, mind a bolygó egészének érdekei jobban érvényesülhetnek. A beszélgetéseken érinteni kell számos területet az egyes feldolgozási módszerektől a lassan változó fogyasztói szokásokig és a célzott adózásig. Mert az biztos, hogy egyetlen megoldás nem képes illeszkedni minden ország helyzetéhez. A hús felhasználása ugyan a legtöbb társadalom számára közös pont, de szerepe mindegyikben más, ráadásul mélyen összefonódott a kultúrával.

Tehát az alapkérdés, hogy mennyi egészséges a vörös vagy feldolgozott húsból. Akárhogyan nézzük is, a válasz a bolygó és az egyén számára is az, hogy nagyon kevés. Hogy eljussunk ennek elfogadásához szükség van a kiterjedt vitákra, amelyek lefolytatására már nincs túl sok időnk.

 

Forrás:

Idézetek hírességektől

Az iskola elhagyásáig nem volt látókörömben olyan személy aki húst evett volna. A szüleink és nagyszüleink azt mondták nekünk, hogy ha a cselekedetünkkel bántunk, Isten haragját hívjuk magunkra: ide tartozik az állatok megölése, az önvédelem kivételével. Mélyen és megingathatatlanul vésődött az elménkbe, hogy minden állatnak ugyanannyi joga van élni e világon, mint nekünk. Isten elrendelte, hogy ne öljünk állatot sem szórakozásból, sem saját céljainkért.

Read more ...

Szakrális idézetek

"Ostobaság kegyetlenséggel megölni állatokat, és felszentelt ételnek hívni."

Guru Granth Sahib, 1375. oldal

Kedves Látogató! A weboldalon cookie-kat(sütiket) használok, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Kérlek, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt!
Ok