Új étrendi útmutatások 2030-ig 1 milliárd tonnával csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és csökkenthetik az ország elhízással és cukorbajjal kapcsolatos problémáit.
Kína most a világ hústermelésének 28%-át fogyasztja el, köztük a sertéshús felét.
Fotó: Wong Campion/Reuters
A kínai kormány tervet készített az állampolgárok húsfogyasztásának 50%-os csökkentésére. Az intézkedéstől klíma aktivisták azt remélik, hogy komoly hatása lesz az elszabaduló globális felmelegedés elkerülését célzó erőfeszítésekre.
A kínai egészségügyi minisztérium által felállított új étrendi útmutatások azt ajánlják az ország 1,3 milliárd lakosának, hogy naponta fejenként 40-75 grammnyi húst fogyasszanak. A tízévenként kibocsátott intézkedések célja a lakosság egészségének javítása, de jelentősen csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását is.
A Kínai Kommunista Párt szokatlan szövetségesekre talált Hollywood hírességei között: Arnold Schwarzenegger színész és James Cameron filmrendező egy új állami tájékoztató reklámsorozatban arra buzdítják a kínai embereket, hogy a környezet segítése érdekében fogyasszanak kevesebb állati húst.
Ha az új útmutatásokat követik, akkor Kína állattartásának szén-dioxid egyenértékben számolt kibocsátása 2030-ra 1 milliárd tonnával fog csökkenni, az arra az évre jósolt 1,8 milliárd tonnáról.
Globálisan a bolygót melegítő kibocsátások 14,5%-a származik a tehenek, csirkék, sertések és más állatok tartásából és megevéséből - ez több, mint a teljes közlekedési ágazat kibocsátása. Az állatállomány metánt bocsát ki, egy igen erőteljes üvegházhatású gázt, míg az irtások és a műtrágyázás nagy mennyiségű szenet szabadítanak fel.
"Az ilyen életmódváltás révén várhatóan az állattartás átalakul, és a szén kibocsátások csökkennek", mondja Li Junfeng, a Kínai Klímaváltozás Stratégiai és Nemzetközi Együttműködési Országos Központ főigazgatója.
"A klímaváltozás kezelése tudományos nézetet, politikai döntéseket, vállalkozói támogatást igényel, de végül mégis a lakosság részvételétől függ, hogy megváltoztassuk Kínában a fogyasztók viselkedését. Mindegyikünknek hinnie kell az alacsony szén koncepcióban, és ahhoz lassan alkalmazkodnunk kell."
Nagyobb gazdagság, több hús. Hogyan vetíti elő Kína felemelkedése a gondokat
A hús ritka csemegéből rendszeres táplálékká vált sok kínai számára. 1982-ben az átlagos kínai ember évente csak 13 kg húst evett, a marhahús beceneve pedig ritkasága miatt "milliomos hús" volt.
Kína felemelkedése globális gazdasági hatalommá gyökeresen megváltoztatta az újonnan gazdaggá vált lakosság étrendjét. Az átlagos kínai ember most évente 63 kg húst eszik, amihez 2030-ra várhatóan hozzáadódik további 30 kg, ha semmi se történik ennek a trendnek a megtörésére. Az új útmutatások ezt évente 14-27 kg-ra csökkentenék.
Kína most a világ hústermelésének 28%-át fogyasztja el, köztük a sertéshús felét. Azonban a fejenkénti húsfogyasztásban Kína még több mint egy tucat másik ország mögött áll: egy átlagos amerikai vagy ausztrál kétszer annyi húst fogyaszt, mint egy átlagos kínai.
A WildAid új jelentése szerint Kína húsfogyasztásának várható növekedése évente további 233 millió tonna üvegházhatású gázt juttatna a légkörbe, és tovább terhelné az ország vízellátását, ami már így is több sebből vérzik a szennyezett és lecsupaszított folyók és talajvízkészlet miatt.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az ellenőrizetlen kínai húsfogyasztás az ország művelhető földjét is le fogja rontani, és súlyosbítja az ország elhízással és cukorbajjal kapcsolatos problémáit. Becslések szerint 100 millió kínai cukorbeteg, több mint bármelyik más országban.
A Chatham House elemző központ 2014-ben közzétett kutatása azt jósolta, hogy 2020-ra egyedül Kínában 20 millió tonnával több húst és tejterméket fognak enni évente, és arra figyelmeztetett, hogy "nélkülözhetetlen az étrendváltás" ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje túl azt a 2 °C korlátot, amit a tavalyi párizsi klímaegyezményben végül elfogadtak.
Az Oxford Martin School kutatói egy másik, idei jelentésben arról számoltak be, hogy a vegetáriánusság széleskörű elfogadása világszerte az üvegházhatású gázok kibocsátását közel kétharmaddal csökkenthetné.
"Kína lépésének, hogy megfelezi a húsfogyasztást, nemcsak a lakosság egészségére lesz óriási hatása, hanem ez egy erőteljes vezetői intézkedés is a szénkibocsátások drasztikus csökkentésére, és a párizsi megállapodás céljainak elérésére", mondja James Cameron.
"Az állattartás többet bocsát ki, mint a teljes közlekedés együttvéve. Az állati eredetű ételek iránti igény csökkentése elkerülhetetlen, ha a globális felmelegedést a COP21 során elfogadott 2 °C-on belül akarjuk tartani."
(Oliver Milman és Stuart Leavenworth, The Guardian, 2016. 06. 20.)