Már elkezdődött az évtized, amely felforgatja a világ mezőgazdaságát. Bombasztikus analógiával élve: olyasmi készülődik, mint amit Elon Musk és a Tesla tett az autógyártással. Persze míg az autózás százharmincvalahány évre tekinthet vissza, a mezőgazdaság történetét tízezer éves léptékben mérjük, meg hát működő elektromos autót gyártani ezerszer kisebb kihívás, mint elismerést aratni a laboratóriumban tenyésztett őssejtfasírt pompás zamatával.
Az előrejelzések szerint a 2020-as évtized végére a mesterséges húsok és más fehérjetartalmú élelmiszerek ára az ötödére esik vissza, miközben tápértékük, ízük, minőségük, választékuk messze megelőzi a mai termékekét. Ez ráadásul csak a kezdet, mert a prognózis szerint az ezt követő években a tizedére zuhanhatnak a hústermékek árai. Ezzel párhuzamosan a tradicionális állattenyésztési és halászati ágazat felére-harmadára zsugorodik, a farmok és vágóhidak tömegesen mennek tönkre. A szarvasmarhatartással összefüggő ágazatok, a tejipar, a bőripar 90 százalékkal, a takarmánytermesztés 50 százalékkal esik vissza. A disznó- és csirkebiznisz hasonló utat fog bejárni. Mindez a RethinkX amerikai független think tank tavalyi előrejelzésében áll, és ha a fele igaz, akkor is bőségesen releváns a magyar gazdaságra nézve.
Földindulás
Minden eddiginél nagyobb hatású mezőgazdasági technikai forradalom előtt állunk, amelynek alapja a számítási kapacitás és tárhely árának, illetve a génszekvenálás árának és sebességének csökkenése. Az élelmiszeripar új korszakának hívószavai: a sejtszintű mezőgazdaság, az élelmiszer-mint-szoftver, a genetikailag módosított mikroorganizmusokkal célzottan előállított fehérjék, a precíziós fermentáció, a bioreaktorok kora. Ezek következtében a nem is olyan túl vad jóslatok szerint az állattenyésztés jelenlegi formájában megszűnik, és múlt századi emlékké válik.
Az élőhelyek és a biológiai sokszínűség eltűnésének és állatfajok kihalásának első számú oka a mezőgazdasági tevékenység. A termelés mindent elfoglal, és mégis borotvaélen táncol. Bibliai hangulatú problémák ütik fel a fejüket: sertéspestis, sáskajárás, a méhek tömeges kihalása, aszály. A technikai forradalommal mindezeken túlléphetne az emberiség, sőt mindez közegészségügyi előrelépésnek sem lenne utolsó: eltűnhetnek az állatoknak adagolt hormonok kellemetlen környezeti és emberi hatásai, kissé visszaeshet a jószágoknak adagolt antibiotikumok mennyisége és az emiatt előkerülő szuperbacilusok.
Az új mezőgazdaság elképesztően hatékony lesz: a korábbi terület egy százalékát, a víz tizedét, a ráfordított idő huszadát veszi igénybe. Szennyezőanyag-kibocsátása egy nagyságrenddel alacsonyabb, az üvegházhatású gázok kibocsátása fele lesz a jelenleginek. Az állattenyésztés átlagosan a mezőgazdasági termőterület kétharmadát foglalja el: a forradalom gyakorlatilag országrésznyi területeket fog felszabadítani.
Viszlát, kis mezőgazdasági ország!
Az élelmiszereket a technika úgy teszi egyszerre olcsóbbá, egészségesebbé és nagy mennyiségben elérhetővé, hogy közben közel kétmilliárd fővel bővül a Föld lakossága. A nagy élelmiszer-exportőrök, az Egyesült Államok, Brazília és az Európai Unió piaci súlya ezen a területen visszaszorul. Egy egész kontinenst ellátó precíziós fermentációs gyárnak igazából egy pár hektáros napenergiában gazdag sivatagi telek is tökéletes. Az élelmiszert importáló országok, Kína, Dél-Korea és Japán vidáman integetnek hímzett zsebkendőikkel.
A RethinkX gazdasági spekulációinak egyike, hogy a diszruptív hatások váratlanul bedönthetik a túlfeszített amerikai tejipart, de ha mégsem, mezőgazdasági gépgyártók részvényeibe vagy termőföldbe nem lesz érdemes fektetni, mert ezek értéke is várhatóan a fejlődéssel arányosan zuhan majd. A műtrágyák, növényvédő szerek előállítása, annak logisztikája, továbbá az élőállat-szállítás kiesése a szállítási iparban is kimutatható lesz; igaz, ekkorra már önvezető kamionok szállítják az algaparízert. A több millió megszűnő mezőgazdasági munkahely nagyjából felét teremti újra az új mezőgazdaság, bár nem garantált, hogy ezek a munkahelyek ugyanabban az országban vagy ugyanazon a kontinensen jönnek létre, ahol elődjük megszűnt.
Innen nézve a mi dolgunk már csupán annyi, hogy egy kondér folyékony nitrogénben hibernáljunk pár mázsa sonkát és kolbászt, és kivárjuk, hogy értékük 2050-re meghaladja az aranyét.
Agrofuturista mikroszedet
Növényi eredetű hús
A piacon már jelenleg is elérhetők, ők az úttörő műhamburgerek, a legismertebb példák az Impossible és a Beyond Meat termékei. A növényi műmarha mellett egy ideje elérhető a csirke- és a halutánzat is. Ez a kezdet, itt a legnagyobb a pörgés, egyre több induló cég végez egyszerre termékfejlesztést és marketinget, tehát már jelenleg is a mezőgazdasági forradalom fogyasztók számára látható részén dolgoznak.
Szintetikus mezőgazdaság
A seattle-i Atomo laboratóriumi körülmények között állít elő őrölt kávét, amely feleslegessé teszi az esőerdőket pusztító ültetvényeket. Komoly kémia áll mögöttük, de mivel receptjük titkos, termékük simán lehet fűrészporos zacc gyógyszertári koffeinnel felütve.
Precíziós fermentáció (PF)
Mint a neve is mutatja, a PF a mikrobák élelmiszeriparban betöltött szerepét terjeszti ki radikálisan. Mivel az ilyen üzemek a hagyományos fermentációhoz hasonlóan fényes acéltartályok tömegéből állnak, szeretik őket tréfásan sörfőzdének nevezni. Az ilyen főzdékben olcsón, nagy mennyiségben gyárthatnak például fehérjét minden eddiginél jobb bébiételek előállításához, mesterséges pálmaolajat vagy alaphelyzetben halakból nyert omega-3 zsírsavat. Az így létrehozott élelmiszerek se nem vegánok, se nem állati eredetűek, mivel többnyire génmódosított gombák anyagcseretermékei.
Sejtmezőgazdaság, sejtgazdaság (cellular agriculture)
Az őssejtekből laboratóriumban létrehozott hús lényegében az eredeti, csak a zsúfolt ólakat és a mészárszéket ejtik ki a folyamatból. Ide tartoznak továbbá az állati eredetű nyersanyagok szintetizált változatai, a pókselyemszövet vagy a mesterséges (de nem műbőr) bőr. A Perfect Day Foods mesterséges tehéntejet, a Clara Foods tojást nem látott tojásfehérjét gyárt, ügyfeleik globális gyorséttermek és nemzetközi élelmiszergyártók. Az sejtmezőgazdaság igazi nagy ugrását az jelentheti, ha a komoly know-how-val és apparátussal rendelkező nagy gyógyszergyárak is bekapcsolódnak. Közülük az amerikai Merck 2018-ban elsőként lépett erre a területre.
Forrás:
Idézetek hírességektől
„Azt gondolom, a vegetáriánusok a maguk előírásával – azaz kevesebbet és egyszerűbben enni – több hasznot hoztak, mint az összes modern erkölcs-rendszer együttvéve."
Nietzsche
Szakrális idézetek
"Élőlényeket ölsz és helyes tettnek hívod. Mondd testvér, mit neveznél jogtalan tettnek? A legkiválóbb bölcsnek hívod magad; akkor kit nevezel hentesnek?"
Guru Granth Sahib, 1103. oldal
